Ich bin hier... hinter dir <3

~202

collegeprincess — 2016-08-11 13:31:08

Haliho :) Nagyon régen írtam már ide, ami nem csoda. Dolgozom három műszakban, ami elég sokat kivesz belőlem. Amikor csak tehetem pihenek, bár ez sem jön mindig össze. Itthon is segítenem kell, és a barátaimmal is sok időt töltök. Szabadságon nem sokat voltam az éven. Most az első alkalom tulajdonképpen, de ez is a nyári kéthetes leállás. Végre volt időm rendet rakni a szekrényemben, és vacilálás nélkül kidobni mindent, amit már nem hordok, mert nem tetszik már, vagy nagy vagy kicsi, vagy olyan furán áll. Kedden Miskolcon voltam unokatesómmal, tegnap pedig szó szerint semmit nem csináltam, csak este átmentünk a szomszédba, aminek borozgatás lett a vége. A hétvége úgy repült el, mintha nem is lett volna, pedig tele volt eseménnyel. Délelőttös voltam és amikor hazajöttem visszamentünk anyával vásárolni. Mikor hazaértünk elkezdte befesteni a hajam. Épp vártam, hogy lemossam a festéket, amikor írt barátnőm, hogy menjek fel hozzájuk, mert a faluban lesz valami élőzenés buli. Hát egye feene gondoltam. Lemostam a festéket, összekptam magam és apa felvitt. Hát mit is mondjak... Csúnya volt. Rettenetes fejfájással keltem, nem túl sok mindenre emlékeztem, bár mint utólag kiderült, talán jobb is volt így. Ennek ellenére nagyon jól éreztem magam. Nevettem, sírtam, táncoltam és énekeltem. Másnap mentem unokatesóméékkal borfesztiválra. Tekintve, hogy meleg volt, én elmentem nyáriasan, rövisnadrág, saru, trikó. Viszont elkezdett borulni, és fújni a szél... kénytelen voltam elkezdeni borozgatni, hogy ne fagyjon ki belőlem a lélek, pedig akor aznap még egy falatot sem ettem és olyan volt a gyomrom, mint a moslékosvödör. Edda koncerten nagyon jól éreztem magam. Vettem egy pólót, amit felvettem a felsőmre, nem mondom, hogy csinosan mutattam, de nem fáztam. Vasárnap két szomszéddal arrébb sütöttünk szalonnát, ami elég szolid volt, de nem is bántam, mert kezdtem már lemerülni. Kövessetek Instagramon, ott könnyebben elérhettek és relatív gyakran posztolok. INSTAGRAM

~201

collegeprincess — 2015-11-17 10:49:24

Sziasztok :) Még kutatok néhány munkám után, sajnos nem nagyon volt rá időm a múlt héten. Remélhetőleg most több lesz. Szabadságon vagyok a héten. Az a szomorú ebben, hogy nagyon unatkozom itthon. Sehol senki, egyedül vagyok, unom a facebookot, unok mindent. Tegnap kínomban már elkezdtem takarítani, ma pedig folytattam. Komolyan inkább mennék dolgozni. A múlt hét eseményei igencsak tragikusak voltak. Az orosz repülő, majd Párizs. Egyre inkább úgy érzem, hogy az Unió hatalmas nagylelkűségét a menekültekkel szemben mi fogjuk megszívni. Mi leszünk azok, akiknek rettegésben kell majd élniük, hogy éppen mikor paterolnak ki minket az otthonaikból, csak mert ők megunták a menekülttáborokat - ahol hozzátenném szerintem különb körülmények között élnek, mint néhányan a saját otthonukban. Mi leszünk azok, akik egy idő után nem fognak aludni éjszaka, mert attól fogunk rettegni, hogy a mi városunkat vajon mikor robbantják fel. A probléma mindazonáltal szerintem leginkább ott kezdődik, hogy egy olyan nép akar menekültjogokat Európában, amelyik teljes mértékben képtelen az együttműködésre, az elfogadásra, a toleranciára és a beilleszkedésre. És még fel vannak háborodva, hogy ők nem ilyen ellátást szeretnének. Nem háborogni kellene, meg nem menekülni. A legtöbbjük életerős fiatal egészséges ember. nem más országokban kellene menekültként élni, és sajnáltatni magukat, hogy "jajj, mi szegények, háború van az országunkban", hanem odaállni és a terrorizmus és a menekülés helyett harcolni a hazájáért. Jah, hogy az már nem tetszik? Akkor befogod a szádat édesem és örülsz hogy ingyen utazhatsz a vonatokon és buszokon, és még enni-inni is kapsz - amit elhajigálsz, mert neked az nem elég jó. Példaként csak úgy, hogy a csövest mondjuk hagyják megfagyni az utcákon télen, nem hogy etetik-itatják. Én simán közöltem volna, hogy mehet vissza, ahonnan jött. Nem túl empatikus, és túlzottan önző, de amikor Pestet és az országot bombázták szét anno, akkor mi magyarok sem menekültünk, hanem megvédtük az országunkat. És most ugyan ezt tennénk... védenénk azt, ami a miénk. Hozzátenném, hogy nyilván való, és igaz, hogy nem minden menekült terrorista, de velük együtt jöttek. És igenis terrorista akció volt, az, hogy az orosz repülőt kilőtték, és több, mint 200 ember vesztette életét. Terrorista akció volt a több, mint 100 halott Párizsban. Nem hiszem, hogy hagynunk kellene mindezt és tűrni tovább az embertelen, állatias viselkedésüket, csak mert ők mindent megtehetnek, mert ők menekültek. Valahogy nem érzem őket menekültnek, ha azt veszem számításba, hogy több pénzt költenek rájuk fejenként egy héten, mint ami az én havi keresetem, amiért én három műszakban melózom keményen, és tűrök a csoportvezetőnek, a műszakvezetőnek, az osztályvezetőnek, az igazgatónak, és annak az egy-két idióta kollégámnak, akik nagyfőnöknek képzelik magukat. HUhhh elég kacifántos és indulatos bejegyzés lett, de jelenleg ez jár a fejemben. Komolyan ezen kattog az agyam majd egész nap. Volt politológia hallgatóként, politológia diplomával szégyellem a legtöbb megoldást, ami eszembe jutott, de nem tudok elmenni a dolgok mellett szó nélkül.

~200

collegeprincess — 2015-10-31 16:00:03

Sziasztok :) Kétszázadik bejegyzésként egy kis haul-posztot hoztam nektek. Tegnap ideért a Diamond-Nails megrendelésem. Régóta körmözgetek már, bár senki másnak. Leginkább csak a saját körmöm csinálom meg. Néha anyáét, unokatesómét, de mivel nincs hozzá iskolám, nem szeretek másnak csinálni. Előkészítem és kezelem rendesen a saját körmeimet is, másoknak sem tenném máshogy, de nem szeretném vállalni a kockázatot, hogy bárkinek is baja legyen a körmeivel. Íme, amiket most rendeltem: Rendeltem építőzselét, eper illatút. Nagyon szeretem használni, jó és könnyű vele dolgozni. Valamint három színes zselét. Az első a fekete, ami elvileg 3D hatású, de erről többet majd használat után fogok tudni mondani vagy mutatni. A második a kék, aminél sajnálom, hogy a kép nem adja vissza, de nagyon szép élénk színe van, alig várom, hogy használhassam. A zöld szintén ilyen. Nagyon élénk színe van, ilyeneket még nem is nagyon próbáltam, de alig várom, hogy használhassam őket. A következő három dolog gél lakk. Igazából ezeket használom leginkább. Nagyon szeretem őket. Sokkal jobbak, mint a körömlakkok, mert a körömlakkot akárhogyan is fogom fedni, két napnál nem tart tovább, pláne ha dolgozom. A gél lakk pedig van, hogy 2 hétig is kitart. Az első amit használtam is már az a narancssárga, mert direkt a Halloween-buli miatt rendeltem. Posztolok majd képet. A másik kettő rózsaszín, a sötétebbik csillámos. Újabban szeretem ezeket a csajos színeket. Az utolsó képen két akril festéket láttok. Ezekkel nagyon szeretek díszíteni, mert szinte azonnal megszáradnak, és nem keni el őket a következő réteg lakk. Ez a kettő igazából nem új, mert ezekre mindig szükség van. Az első az előkészítő folyadék, ami fertőtleníti és zsírtalanítja a körmöket a biztosabb tapadás és a gombásodás elkerülésének érdekében. A második fixálja a körmöket a folyamat végén, valamint eltávolítja a ragacsos részt, és ecsetmosónak sem utolsó. Árakat megtaláltok a DiamondNailsen, minden onnan rendelek, megbízhatóak és nagyon gyorsak is. Összeszedem majd az eddigi munkáimat, és felteszem őket egy külön mappába, hogy lássátok hogyan is dolgozom.

~199

collegeprincess — 2015-10-17 14:19:39

Sziasztok :) Sok minden történt már amióta bejegyzés volt. Tudom, hogy ígértem, hogy rendszeresen lesz majd bejegyzés. De nem akartalak untatni titeket a mindennapjaimmal. Ezen általában nem szoktam aggódni, most mégis elég egyhangúak voltak a napjaim. Dolgozom már azóta, hogy letudtam az államvizsgámat. Megvolt a diplomaosztó, nem csaptunk nagy felhajtást, mert nem akartam. Amellett, hogy az utolsó félévem elég stresszes volt és elkezdtem dolgozni, sokkal inkább pihenni akartam azon a két szabadnapon, amit a dipiosztó miatt kivettem, nem bájvigyorogni a rokonság előtt. A munka megy. Erről nem tudok sok mindent elmondani. Egyre jobban megy, már vezetőnőnek is beraktak egy-egy géphez, ami számomra nagyon új volt, mivel nekem kell irányítani mindent, és a műszerészen kívül csak én értek a géphez. Szerencsére csak először volt káosz, de utána egsz belejöttem, sőt élveztem a vele járó pörgést. Na meg lehet sasolni a hollandkákat. Szerdán még le is spanoltam velük a gépnél. Egészen jófejek, bár amikor hiába oldottam meg a problémát csak nem ment a gép és elkezdtem káromkodni kiröhögtek, közöltem velük németül, hogy jah "szerintem is vicces", amit megint kiröhögtek amiatt, hogy töröm a németet, és meg mondtam, hogy a tiétek se kutya. De utána odajött segíteni a helyesebbik, aztán még cigizni is kijöttek, mikor mentem ki rágyújtani és a dohányzóba is beszélgettünk még. Van egy srác. Egy műszakban dolgozunk. Nem tudok kiigazodni rajta. Múlt héten, meg előtte is tök jól elvoltunk a dohányzóba, közeledett, hozta a kávét, de mondjuk a héten hozzám sem szól. Benne van az is, hogy esetleg nem egyszerre jön ki a váltásunk a gépnél, de ha mégis, akkor se beszélünk. Nem tudom mi legyen, bár bent nem nagyon tolerálják a kapcsolatokat úgyhogy nem is erőltetem, hagyom folyni a saját medrükben a dolgokat. Volt egy műszakbuli is, ami gazból egyben egy munkatársunk búcsúbulija is volt. Sajnálom, hogy Dani elment tőlünk, mert tényleg jóban voltunk, és azóta is hiányzik bentről. Úgy indultam neki ennek a bulinak, hogy ha már meghívtak - ami egy elég vicces szitu volt - akkor elmegyek. Dani írta össze, hogy kik jönnek, meg kik vannak meghívva és megkérdezte a gépnél Tibitől, hogy "A Varga-jányt meghívjuk? Az apja úgyse tud most utánunk szaladni!". Hozzáteszem, hogy mindez azért volt, mert apának volt egy infarktusa, dolgozni se járt akkor még. Tibinél voltunk fent, ivós-beszélgetős buli volt, amin meglepődtem, de rendesen, hogy Főni (a műszakvezetőnk) is ott volt. Sokakkal megváltoztatta ez a buli a kapcsolatomat bentről. Nagyon jól éreztem magam, és sajnálnám, ha nem mentem volna el. Sokkal másabban, sokkal közvetlenebbül állnak hozzám azóta jó páran. Nem sok minden, de igazából ezek történtek velem az utóbbi időben. Remélem nem okoztam csalódást, vagy legalbbis nem túl nagyot :) Puszi <3

~198

collegeprincess — 2015-04-27 16:26:57

Hali :) A pénteki vizsgáimat kipipálhatom, meglett mind a két szóbeli, az írásbeli eredményére még várok. Remélem az is meglett. Ma letudtam két vizsgát, amik közül az egyik hatalmas meglepetés... Szóban négy kérdésből kettőre nem tudtam válaszolni, mégis négyest kaptam. A másik írásbeli volt, amire nem is tanultam, de bőven elég rá a józan ész, remélem az is meglesz. Holnap van még egy vizsgám, nevelés és társadalom tantárgyból. Elég szar, meg jó sok... igazából öt darab tételünk van. Ami tök jó lenne, ha nem 15 oldal lenne a legrövidebb. *fuck* De megoldom valahogy ezt is. A másik probléma, hogy olyan vagyok, mint aki terhes. Egyszer a kaja gondolatától is rám jön a hányinger, egyszer meg összeennék mindent, amit csak tudok. Hétvégén például napi 1-1 szendvicset ettem, ma meg mennék boltba chipsért, jégkrémért és csokiért. Amint egy kicsit levegőhöz jutok a vizsgáimtól, írok majd többet ígérem :) puszi

~197

collegeprincess — 2015-04-21 15:29:35

Sziasztok :) Nem írtam. Megint. De el voltam foglalva a szakdolgozatommal. De az már készen van, be van kötve és le is adtam. Ez már legalább rendben van. Én már kevésbé. Az utóbbi három hétben napi 1-2 órákat aludtam, öntöttem magamba a napi 6-8 kávét, és szívtam a napi 2 doboz cigit, mindezt úgy, hogy nem nagyon ettem, mert egyszerűen a kaja gondolatától is forgott a gyomrom. Nem nagyon vagyok rendben, de legalább a szakdolgozatom készen van, tudtam aludni éjszaka. Most viszont már amiatt aggódom és idegeskedek, hogy el fogják-e fogadni. Mindemellett napi 2 vizsgáim vannak. A beadandókat letudtam, most már vizsgák vannak hátra csak. Ebben a félévben nem csak a szorgalmi, hanem a vizsgaidőszak is rövidül... két hetem van letudni az összes vizsgám. (fuck u bolognai rendszer) Ez sem egy túl sima menet, pláne, hogy a legtöbb olyan tanárnál van, akitől körülbelül - így 22 évesen gáz, de akkor is így van - össze tudná f*sni magam. Utána pedig záróvizsga. Bár a védéstől jobban félek. Záróvizsgán legalább tudom mire számítsak... egy nagyobb jelentőségű szóbeli vizsga. Olyanjaim meg már voltak... védeni még sose védtem szakdolgozatot. De vannak ám pozitív dolgok is az életemben. Az, hogy készhez kaptam a szakdolgozatomat olyan boldogság volt számomra, mint amikor gyerekként új biciklit kaptam például. Nagyon jó érzés egy bőrkötéses könyvet - mert tulajdonképpen az - a kezedben tartani, pláne a tudattal, hogy ez teljes mértékben a te munkád. Konzulensem azt mondta, hogy ez az első gyermekem. :D Valamint újra beszélünk legjobb barátnőmmel. Nem voltunk mi haragban, de már leírtam egyszer, hogy mi történt. Fontos nekem nagyon. Rossz passzban van, nagyon rosszban. De már nem érzem magam ganéj embernek, mert ha segíteni nem is tudok neki, de mellette állok, és meghallgatom. Bár a legjobb akkor lenne, ha tudnék neki segíteni.

~196

collegeprincess — 2015-03-28 22:30:15

Lesznek akiket megbántasz úgy, hogy észre sem veszed. Lesznek, akik úgy bántanak meg, hogy fogalmuk sem lesz róla. Lesznek, akiket barátnak hittél, de saját maguk előtt is elbuknak. Lesznek akik ellenségnek látszanak, s ők állnak melléd a bajban. Lesznek útonállók, bliccelők, átutazók. Lesznek akiket nevetve, s akiket sírva hagysz ott egy-egy állomáson. Mindig, mindennek célja van. Fáradalmas, izgalmas utazás az élet. S ha találsz egy útitársat, aki végigkísér rajta, elértél mindent, amiről mások csak álmodoznak

~195

collegeprincess — 2015-03-23 20:43:44

Hali :) Nem tűntem el végleg, csak a hétvégét a pihenése használtam ki. Pénteken megint általános suliban voltam kérdőívezni. Na, itt egyáltalán nem fordult meg a fejemben, hogy tanár is lehetnék... ez volt a "nem-elit" iskola. Sokkal fegyelmezetlenebbek voltak a gyerekek, sokkal értetlenebbek stb... jah és nem elég, hogy néha sírva tudnék fakadni már a korom miatt, hogy 22 évesen, még szinte semmit nem értem el, de ezek a kölykök még le is néniztek. Feldühítettek. 20 éves korom óta sírok a szülinapjaimon, mikor otthon a "hivatalos" ünneplés után lefekszem aludni... na nem a boldogságtól, nem kell megijedni.... kétségbe vagyok esve, hogy rohannak az évek és velük együtt a fiatalságom. Na mindegy, nem töltöttek el boldogsággal ezek a gyerekek. A pénteken ezen kívül egyedül voltam otthon még délután is, egészen addig, amíg tesóm barátnője haza nem jött munkából (ilyenkor nálunk van hét közbe, meg néha hétvégén is). És, amikor nincs otthon senki, akkor hallgatok Tokio Hotelt... anyáéknak nem az ízlésvilága, tesóm meg csak "menő" zenét hallgat. mikor Betti hazajött, akkor még ment a TH, és nagyon örültünk egymásnak, mert mint kiderült ő is nagy rajongó volt, és még ma is az, bár már nem annyira elvetemülten, mint anno. Le volt maradva, nem is tudott az új albumukról... szóval bevezettem a TH-nak azon rejtelmeibe, amiben évekig éltem... zenék, videók, TH TV, koncertfelvételek stb. Egész hétvégén ez ment, és tesóm a fejét fogva, de tűrte, hogy ez megy. A telefonomon eddig is mindig helyet kapott a Tokio Hotel... de most, amikor jöttem vissza és őket hallgattam nem volt egyszerű megállni, hogy ne énekeljem a dalokat hangosan a vonaton. Az új albumról... tetszik, bár más. Sokkal másabb, mint anno a Schrei vagy a Zimmer idejn... de a Humanoid is más volt... és ez most a Humanoidtól is más. De tetszik... nagyon. nem nagyon tudok kedvencet megnevezni... talán a Love who loves you back, ami a legjobban megfogott. Mióta van a Tokio Hotel, azóta Tom volt nálam a Nr. 1. de Bill nagyon jól néz ki... Csak pislogtam, mikor megláttam a klippben. Nagyon szexi. Ezekre a változásokra azt tudnám mondani leginkább, hogy velük együtt felnőtt a zenéjük is, és szerintem pont ezért szeretem mai napig a zenéjüket, bármennyire is nem olyan már, mint anno volt. Most szakdolgozatot írok, de nem nagyon bírok a seggemen ülni. Idegesít a benn ülés, még így este is... pedig már annyira jó dő sincs odakint. Remélem azért a hétvégéi kihagyás után még mindig kíváncsiak vagytok rám. :) Puszi

~194

collegeprincess — 2015-03-18 13:51:47

Halihó :) Próbálok napi szinte helyzetjelentést adni, remélem sikerülni fog a továbbiakban is. Tegnap dühös voltam magamra, ugyanis az egyetlen órám, amire be kell járnom keddenként az is elmaradt, és egész nap lett volna időm a szakdolgozatomra. Ennek ellenére csak ültem egész nap a könyv fölött és böngészgettem, blogokat olvasgattam... persze mindent előttem a feldolgozandó nyitott könyvvel. Egy szót sem tudtam kijegyzetelni belőle kb egész nap, majd csak este 8-9 között jött el az ihlet, és dőltek belőlem a szavak. A bevezetőmet kijavítgattam, ahogy konzulensem mondta, de igazából utána ha tizenötször olvastam el, akkor tizenötször találtam benne valami kivetnivalót. Felidegesítettem saját magam, és bezártam az egészet és elküldtem Tanárnőnek. De utána igazából hajnal kettő körül sikerült már feladom, de nagyjából kész az első fejezetem, csak javításra kell elküldenem konzulensemnek, és ettől boldog vagyok. Ma a napom ugyan úgy indult, mint hétfőn... napsütés, kupihangulat, boldogság, kávé, melegszendvics és boldogság. Újabban boldogsággal tölt el, ha órára megyek. Helyesnek érzem, és ez tetszik. Nincs lelkifurdalás, nincs bűntudat. Olyan tanárral volt órám, akit nem nagyon kedvelek, mert minden órát az épp aktuálpolitikai hírekkel kezd. Szégyen, de politológus létemre nem vagyok napi szinten a legmélyebb berkekig ismert. Nem mindig tudok hozzászólni a dolgokhoz, és ez nem jó érzés. Ma viszont óra elején feljött a téma, hogy az európai állatkertekben kevés a koala, összesen 7 állatkertben van, és ebből a budapesti az egyik, ahová most érkezett kettő. Állatokról beszéltünk, hogy kinek milyen van, ki miért szereti, miért tartja őket. Jobb kedvem lett, hogy én voltam az egyik, aki leginkább hozzászólt a témához. Utána könyvtárban voltam, egy kis szakirodalmat keresni, illetve kölcsönözni. Most pedig írok nektek, utána feldolgozom azt a kutatást, amit mára terveztem, aztán este megyek zumbázni, hogy a tesim is meglegyen. Elég gáz lenne a tesi miatt csúszni... ugyanis nálunk abból is kötelező két félév. Mondjuk pozitív, hogy nem általános, vagy középiskolai tesiórára kell gondolni, hanem sportágat kell választani. Remélem ti is jól vagytok. Boldoggá tesz, hogy ennyien jösztök újra, hogy megint írok. Meg is lep, előző posztomban is hangot adtam neki. Nagyon örülök nektek, és sajnálom, hogy eddig hanyagoltalak titeket. De nagyon jó érzés, hogy továbbra is itt vagytok velem. Gondolkodom azon, hogy a chat-et visszateszem majd. :) Puszi <3

~193

collegeprincess — 2015-03-16 23:09:25

halihó :) Megleptetek! Nem nagyon szoktam nézegetni a statisztikát, de ma valahogy éreztem, amikor beléptem, hogy meg kellene néznem. Sikerült nagyon meglepődnöm. Igazából csak az elmúlt két hetet mutatja, de az is nagyon pozitív, tekintve, hogy nem nagyon posztoltam mostanában, mégis - relatív - szép számmal jártok fel az oldalra. Ez nagyon jól esik és melengeti a szívemet, mert ez azt jelenti - még ha nem is így van, nekem így jön le, és ebben a hitben ringatom magam - hogy érdekel titeket, mi van az oldallal, mi van velem. Ígérem, hogy jövök majd többször, bár elég feszített lesz ez a pár hét és hónap a záróvizsgámig. Ma ért egy pár pozitív élmény. Kezdve azzal, hogy reggel magamtól keltem, nem a telefonom ébresztésére... mert besütött a nap a szobába a sötétítőn keresztül. Erre imádok felkelni. A vörös sötétítőnek hála kicsit kupleráj-hangulat van itt ilyenkor, én mégis élvezem, mert napsütésre kelhetek. Boldogan húztam ki a sötétítő, és indutam utána kávét főzni, majd két sajtos melegszendvics és a dupla-soktejes kávém kíséretében gatyába ráztam az előadásom a mai első órámra. A hajamat sem aludtam el, az arcom sem volt nyúzott, nem kellett "sok" smink, ez is feldobott, mert szeretek természetes lenni. Órára menet kinyomtattam a kis előadásom, utána összefutottam rég nem látott ismerősökkel, majd amikor rám került a sor órán, akkor a számomra nem túl megszokott magabiztossággal indultam ki a projektorhoz. Közben már nem teljesen voltam elégedett magammal, de a végén a többiek pozitív reagálása és kritikája nagyon jól esett, és olyan dolgokat mondtak, amik nekem eszembe sem jutottak a témámmal kapcsolatosan. De ami a legpozitívabb, és a leginkább feldobott, hogy a tanár, akinél ezt az órát felvettem sosem kedvelt igazán (abból adódóan, hogy egy olyan szakot vettem fel minorként, amelyet ő nem kedvel - konkrétan buktam meg nála emiatt vizsgán). ÉS! Ez a tanár mindig talált kivetnivalót az előadásaimban... nincs elég kép, nincs videó, nincs zene, nem jó a háttér... stb. Most viszont nem tudott negatív dolgot elmondani a produkciómról. Mind a ppt-ről, mind az előadásmódomról, mind a tartalomról, csak pozitívat mondott, és 5-t kaptam nála. Ez nagyon meglepett és feldobott. Aztán igazából a szakdolgozatomhoz írtam még egy pár dolgot abba a fejezetbe ami már készen van, de a konzulensem még adott pár tippet hozzá. Annak is örülök, hogy nagyon nehéznek tűnk megírni egy ilyet, de még nem olyan nehéz... még a szakirodalom-feldolgozásnál tartok, az könnyebben megy... a kérdőív-elemzés más téma. De feldob, hogy azt hittem sosem írom meg, és hogy éjszakákon át szenvedek majd vele, és most rájöttem, hogy talán még sincs minden elveszve. Az egyetlen negatív dolog, ami beárnyékolt, hogy konkrétan nincs net az apartmanunkban több, mint 3 HETE!!! Így ismerősöm wifijével netezek, ami nem mindig jó, tekintve, hogy egy emelettel lejjebb lakik. De meg tudom oldani... viszont hiába jelentettük a problémát, nem nagyon akar jönni senki, hogy tegyen valamit a probléma ellen... a gond csak az, hogy 4-ből 3-an szakdolgozunk....

~192

collegeprincess — 2015-03-14 13:06:56

Halihó :) Nem sok időt töltök újabban netezéssel. A vizsgaidőszak egy apró malőrt tekintve jól sikerült. Nem kaptam meg az aláírást, ami miatt csúszhatnék, de nincs pánik, megbeszéltem Tanár úrral, kiírta nekem a tárgyat, szóval ha minden úgy sikerül, a csillagjaim is azt akarják, akkor végzek idén májusban. Egy agyrém egyébként, tele vagyok beadandókkal, kislőadásokkal, plusz órára kell járnom, mellette pedig szakdolgozatot írok. A témám, hogy " A szociális helyzet hogyan befolyásolja az alsó tagozatos gyermekek verbális kommunikációját". Nem egyszerű egy téma, de nem is a legbonyolultabb. Tegnap voltam kérdőívezni a régi általános iskolámban a másodikosoknál. Igazgató úr és az osztályfőnök is nagyon lelkes volt, a gyerekek meg pláne. Remélem, hogy a kiértékelésnél is az fog kiderülni, hogy jó helyen voltam kérdőívezni. Jah, és - egy röpke fellángolás bár, mert nagyon jól éreztem magam a gyerekekkel - felmerült bennem, hogy tanítónéni is szívesen lennék. De én biztos, hogy nem baszok el még 3 évet egyetemen / főiskolán, nem írok még egyszer szakdolgozatot, és nem arról van szó, hogy nem szeretek egyetemre járni, mert nem rossz dolog ez. Csak így is gáznak érzem, hogy 22 évesen még anyámék tartanak el, és ha még egy szakot elkezdek, akkor megint nem tudok mellette dolgozni... és ugyan ott vagyok, ahol voltam. Istagramon általában megtaláltok _brigittev néven :) Kövessetek bátran :)

~191

collegeprincess — 2014-12-13 23:12:42

Sziasztok! Régóta nem tudtam már ide írni. No nem a lehetőség hiányzott, hanem az idő és az akarat. Olyan dolgok történtek és történnek körülöttem, amiket a drága agyam, szívem és lelkem inkább magában tartana, és hagyná, hogy felőröljék az egész életemet. Kezdjük az otthoni dolgokkal. Szeptember óta megy itthon a veszekedés anya és apa között. Nem tudok ide vagy oda pártolni, hiszen mindketten ugyan olyan fontosak nekem. Néha nyugi van és béke, néha meg hangos veszekedések, amik utána tesómon és rajtam csapódnak le, mert mind a kettő nekünk panaszkodik, hogy ezért meg azért teszi és mondja ezt vagy azt. Nehéz ezzel együtt élni úgy, hogy hétvégéken vagyok itthon, hogy a tanulásra, a szakdogámra és a vizsgáimra kellene koncentrálnom. Már egy jó ideje egész jó itthon a légkör, de még mindig gyomoridegem van, hogy vajon ezen a hétvégén mi fog történni. Nem szeretem, amikor tesóm fent van hétvégén barátnőjénél, mert akkor még jobban félek attól hogy nem tudok mit kezdeni velük, ha jön a veszekedés. Senkinek nem kívánom azt, hogy ezekkel az érzésekkel jöjjön haza, és ezeket a dolgokat élje át otthon, amikor azzal az érzéssel ül fel a vonatra, hogy alig várja, hogy együtt legyen a családjával, és akkor erre kell hazajönnie. A suli.... a tököm kivan az egésszel. Pláne ezen a héten.. minden tanár azt hiszi, hogy a diákok számára 50 órából áll egyetlen nap, és erre a hétre tesznek be minden zh-t, minden beadandó határidejét. Csak ezen a héten 5 beadandót kellett megírnom, mellette órára mennem, elővizsgáznom és zh-znom. Agyilag teljesen nulla vagyok, és akkor még ma forgatták meg a bennem lévő kést, hogy komolyan sz**ni nem volt időm, és az egyik tanár nem adta meg az aláírást egy alapozó tárgyra, ami kötelező. Jelenleg ezen bukik az, hogy májusban államvizsgázhassak. Írok majd neki egy mailt, hátha azt mondja h írjak beadandót vagy tököm se tudja, csak adja meg azt a szaros aláírást. Rohadtul nem érdekel a filotöri, és pont le is szarom, mert csak azért kötelező ez a nyomorék tárgy, hogy neki legyen fizetése, különben senki nem járna az óráira. Komolyan annyi minden jár a fejemben, hogy én, aki erősen és majdnem túlzottan karácsonymániás vagyok, elfelejtettem a december 6-i Mikulást... eszembe nem jutott még (így kb egy héttel Karácsony előtt) hogy kinek, mit fogok venni ajándékba. Fel sem tűnt, hogy anyáék feldíszítették a lakást. Tesóm 20. szülinapját elfelejtettem... egyszerűen kiment a fejemből, hogy születésnapja van, és hogy legalább valami csokit vegyek neki. Nyilván megérti, és eszébe sem jut haragudni rám, de nekem akkor is rossz érzés, hogy nem 15 testvérem van, hanem ez az egy szem kis szerencsétlen gyerek, és annak is elfelejtem a szülinapját. Ráadásul nem a 16-7-et, hanem a 20-at. Közben tegnap egyik barátnőm blogját olvasva azért boldogsággal tölt el a szívem. Eltávolodtunk egymástól, és erről mindketten tehetünk. Mindkettőnknek más töltötte ki az idejét az érettségi után, és egy idő után elfelejtettünk odafigyelni a másikra. Én mégis úgy érzem, hogy ha találkoznánk akkor ott tudnánk folytatni a beszélgetést, abban a hangnemben és hangulatban, ahogy anno abbamaradt. Hozzátartozik az egészhez az is, hogy rossz dolgokon ment keresztül, és olyan pofonokat kapott az élettől, amikből el sem tudom képzelni hogyan másztam volna ki. Mélyen volt lelkileg, nagyon mélyen. Próbáltam neki segíteni, de nem tudtam, sőt mindig úgy éreztem, hogy csak rontottam a helyzeten, és egy idő után nemhogy nem segítettem neki, vagy nem próbálkoztam, hanem inkább fel sem hoztam a dolgot, hogy ne rontsak az egészen még tovább, és ne tegyem őt még mélyebbre, és sajnos ez mára odáig fajult, hogy alig beszélünk egymással... pedig hiányzik, és fontos nekem. De ezek után, hogy ott hagytam egyedül a problémáival, nincs pofám eléállni, hogy legyen minden úgy, mint volt. Pedig tudom, hogy lehet nem is haragszik, és hogy lehet nem is így gondolja, és nem is várja el, hogy bocsánatot kérjek. De én egy olyan ember vagyok, aki mindig tart az emberek reakcióitól (jah igen, félek a csövesektől... pánikrohamot tudnék kapni, ha hozzám szólnának). És ő nem egy gonosz ember... nem egy rossz emer... csak az élet művelt vele rossz dolgokat. Most viszont azt látom a blogján, hogy eldöntötte, hogy változtat. Máshogyan áll a dolgokhoz, máshogy és leginkább tudatosan alakítja az életét, mert boldog akar lenni. És az, hogy ő ezt akarja és szeretné, az engem is boldoggá tesz. Mert egy olyan ember lesz boldog, akit tényleg szeretek, és aki fontos nekem.

~190

collegeprincess — 2014-10-02 21:19:44

Sziasztok :) Gondoltam felrakok pár dolgot egy posztba, mert régen volt már haul, és azóta be is szereztem pár dolgot. Valamint ez is hozzá tartozik ahhoz, hogy mi történik - történt velem, ha már a bejegyzések kimaradtak az utóbbi napokban. Először is a felső. Nem nagyon voltak ilyen pólóim. A fehér ráadásul régi ellenségem, mert sosem tudom megúszni, hogy összekenjem valamivel. Viszont, amikor nyár végén Nyíregyházán voltunk és bementünk az Auchanba, akkor az egyik ilyen boltszerűség kirakatában megláttam, és tudtam, hogy nekem ez kell. A felirat rajta egyébként: Here comes the sun. A babacipő és a piros cipő. Őket a hétvégén szereztem be. Nézzetek hülyének, de egy piros cipő régi vágyam volt, de sehol nem találtam egyszerű vászoncipőt. Amikor viszont a Deichmannban megláttam, tudtam, hogy kerüljön bármennyibe, akkor is megveszem. Az árát látva még biztosabb voltam benne, mivel 3000 Ft-ért nem fogok otthagyni a Deichmannban egy cipőt, pláne nem olyat, amilyet régóta keresek. A fekete babacipő nálam mindig alapkellék. Elég hasznos, mivel a tél kivételével mindig lehet hordani, és bármilyen alkalomhoz is illik. Most a nemsokára kezdődő balekoktatások miatt vettem, mert a magassarkúban nem bírnám, az előző babacipő talpa meg felmondott. Pláne fontos volt venni egyet, mert nem a padban fogok ülni, oktatni fogok, és oktató Firmaként nem csámpázhatok be sportcipőben és nem is húzhatom le a magassarkút, hogy nekem fáj a lábam. Ja volt hogy szakestre is ebben mentem... télen. A fekete kis táska is ilyen. Mindig jó, ha van. Bulizni, városba menni, órára menni. Nem az a nagyon pici fajta táska, ezért elfér benne a pénztárcám, a telefonom, egy toll és még eg üveg víz is. Füllbevalók. Talán 300 forint, ha volt a KIK-ben, mikor mentem pillangósdekort venni. Egy cuki kis kövecske, egy fekete gömböcske, és egy fekete rózsa. Lecseréltem az utazótáskám, erre a Marilyn Monroe-s kézitáskára. Nagy. Téyleg nagy, mert gond nélkül férnek be ea cuccaim, a kajáim, de mégsem olyan nagy, mint egy utazótáska. Egyetlen hátránya, hogy maga a táska is nehéz, hát még ha belepakolok. De ettől függetlenül nagyon szeretem. Hajvasalót is vettem most szeptemberben, mert nálam ez fogyóeszköz. Eltörik a lap meg ilyenek, és nehéz kifogni azt, ami tényleg nem roncsolja halálra a hajam, de kivasalja azért normálisan. A Remington általában mindig jó választás, a hajszárítóm is az. Érdekes, hogy a hajszárító is pillanatok alatt megszárítja a loboncomat, ami az eddigieknek fél órába telt. Telefontokot is vettem, mert az előzőt meguntam. Eredetileg sima rózsaszín, és dekoráltam ki. Beszereztem két jegyzetfüzetet is, de még kell majd egy, hogy minden órámnak legyen helye a füzetekben, bár eddig úgy tűnik elég ez a kettő is. A kis tulipános füzetkét azért vettem, mert az éven szakdogát kell majd írnom és szeretném ebbe írni a kutatásaim alatt összeszedett információimat.

~189

collegeprincess — 2014-10-01 21:44:32

"Elegem van abból, hogy átmeneti vagyok. Ha éppen rosszban vagy a legjobb barátoddal, akkor itt vagyok én, akin röhöghetsz, aztán kibékültök és eldobsz, mint valami megunt játékot. Unom azt, hogy csak akkor vagyok jó, ha kell valami. Hogy nem beszélgetnél velem, nem kérdeznéd meg mi a baj, csak megmondod mi kell, én pedig segítek, mint egy “jóbarát”. Próbálok állandó kapcsolatokat kialakítani, végre leereszteni a vasmacskát mélyre, de lassan bele kellene törődnöm, hogy csak egy kibaszott folyosó vagyok két ajtó között…" "A pillanat, amikor azért sírsz mert rájössz, hogy kibaszott szar minden. Úgy érzed, hogy senki életében nem töltessz be egy normális szerepet. Mindenki számára csak egy pótlék vagy." "Újból idegenek vagyunk, csak most emlékekkel." "A boldog család - nem tudom milyen. nem emlékszem." "Néha nemcsak a rossz emlékek tesznek szomorúvá, hanem a legjobbak is, amelyekről tudod, hogy nem fognak még egyszer megtörténni." "Nem bírod tagadni hiszen látszik rajtad, szereted a jelened, de hiányzik a múltad..."

~188

collegeprincess — 2014-10-01 20:39:20

Sok minden van a fejemben jelenleg, de most leginkább a változásokról szeretnék írni. Tipikusan egy olyan dolog, ami az ember nem tud a kezében tartani, és amit nem tud irányítani. Mert ezek azok a dolgok, amikbe belecsöppenünk, aztán majd alakít rajta egy döntés, egy pillanat egy szükséglet. Nem mindig a saját döntésünk határoz meg egy változást. Van, hogy akaratunkon kívül csak sodródunk az árral, mert nem tudunk mit tenni. A sajátjaim, és a körülöttem lévő változások azok, amikkel a legjobba le tudom ezeket írni. Nyilvánvaló, mivel más változásairól nem írhatok, mert nem tudom mi játszódik le az illető lelkében, fejében, szívében, vagy éppen az illető körül. Saját változás például, hogy mennyi mindenben megváltoztam, mióta egyetemre járok és kolis vagyok, és tulajdonképpen magara vagyok utalva. Soha nem voltam egy túlzottan társasági ember. Nem szívesen tartottam kiselőadásokat, nem szívesen álltam ki emberek elé, utáltam szerepelni. Nehezen vettem rá magam új kapcsolatok teremtésére. Aztán eljöttem gólyatáborba. Rájöttem arra, hogy nem ismerek itt senkit, és vagy maradok olyan, amilyen voltam, és semleges vagy rossz emlékekkel megyek haza, vagy összeszedem magam, kialakítok új ismeretségeket, és életem egyik legszebb hetét töltöm együtt olyan emberekkel, akik szerves részei lehetnek majd a jövőmnek. Így lett. Nehezen bár, de sikerült magam összeszedni. Első nap – emlékszem – fel kellett állni, egy teremnyi idegen ember előtt, és be kellett mutatkozni, és elmondani, hogy honnan jöttem, és milyen szakos leszek. Remegett a hangom, izzadt a tenyerem, és alig mertem ránézni az emberekre. De amikor felpillantottam, mindenfelé mosolygós arcokat láttam magam körül. És akkor rájöttem, hogy nem az a fontos, hogy mások mit gondolnak rólam, hanem az, hogy én mit gondolok saját magamról. Mert ha én azt sugárzom kifelé sajt magamról, hogy magabiztos, vagány csaj vagyok, akkor mások is ezt fogják gondolni. Azóta tart ez nálam. Mai napig vannak olyan pillanatok, amikor újra össze kell magam szedni, de rájöttem, hogy jobb így élni. Rengetek ismerősöm és barátom lett ezáltal, és teljesen máshogy ítélnek meg az emberek. És ez egyetlen pillanat műve. Egy olyan döntés, amit bár nekem, de rajtam kívülálló okok miatt kellett meghoznom. Ezzel szemben vannak dolgok, amiket nem tudok szabályozni, de részese vagyok. Dolgoztam idén nyáron. Imádtam. Tényleg nem akartam otthagyni, és utolsó nap – délelőttös voltam – könnyes lett a szemem, amikor beszálltam a kocsiba, és elindultunk hazafelé apával. A gyár is változáson megy keresztül. Szabályozások, törvények, döntések. A tulajdonos eladta a gyár több mint a felét egy nagyvállalatnak. Vagyis onnantól kezdve az a vállalat diktál. Semmi sem lesz már olyan, mint régen volt. Mint nyáron volt, amikor én ott dolgoztam. Otthon anyáék között sincs minden rendben. Állandóak a veszekedések. Anya szabadságot szeretne – ez körülbelül egy hónapja jött rá. Elege van a családjából, főleg apából, de belőlünk is. Újabban külön szobában alszanak, apa próbálná menteni ezt az egészet, anya meg folyamatosan a válást emlegeti. Igazából nem tudom mi történt anyával. Egyszer csak elkezdett fordulni kifelé magából, és ez az eredménye. Ez megint egy olyan változás, ami rajtam kívüli, de mégis benne vagyok. Nyakig benne. Sohasem gondoltam volna, hogy egy 21 éves embert így meg tud viselni a szülei kapcsolatának válsága.

~187

collegeprincess — 2014-09-14 22:10:53

Hali :) Már egy hete megy a suli, de órán még nem nagyon voltam, mert a papírokat intézgettem, amikre szükségem volt. Kész agybaj az egyetemi ügyintézés, de nem baj, mindent sikerült elintéznem. Pénteken hazamentem, este pedig mentünk a Sziget Színház előadására. Az Edda - A kör musicalt adták elő, ami számomra, mint nagy Edda rajongó számára nagyon nagy élmény volt. Tényleg hatalmas élmény egy ilyen előadás. Az Edda 26 slágerét adták elő, egy igazi rock-musicalben. A történet is igazán jó volt, és nem utolsó sorban hasonlított az Edda számaira a történet abban, hogy minden korosztály számára, minden időszakban megállja a helyét, és mindenki számára van mondanivalója. Számomra új dalok is voltak közöttük, amik már nem mostani dalok. Pintér Tiborék pedig a lehető legmegfelelőbb választás volt arra, hogy ezt a darabot színpadra állítsák. Békefi Viki, aki a női főszereplőt játszotta, engem ámulatba ejtett. Olyan természetesen és jól adta elő a dalokat, hogy fel sem tűnt, hogy nem ez az eredeti verziójuk. Azóta folyamatosan ezeket a dalokat hallgatom, és egyszerűen nem tudom abbahagyni. Akár hányszor hallgatom újra, mindig van valami új, amit felfedezek bennük.

~186

collegeprincess — 2014-09-05 14:18:50

"Miért nem lehet az én apukám is olyan mint a többi lányé? A hercegem. Az aki egy fiú utáni csalódás után, oda jön hozzám, megölel, és azt mondja, hogy “Kislányom, Te vagy a leggyönyörűbb, és amelyik fiúnak nem tetszel az egy buzi”. Miért nem lehet normális családom? Miért kell mindazt végig élnem ami történik.. Pedig ha Apu tudná, milyen fontos nekem.. Szeretlek Apa! Még ha te nem is így érzel." Az én apukám ilyen. Ő az én hercegem. :) Jó nyilván nem beszélgetünk az olyan magánéleti dolgaimról, mint a szexuális életem, vagy a női dolgaimról, és például melltartót venni sem jött még el velem. De tudom, hogy bármikor számíthatok rá. Bármikor fogom felhívni, bármilyen problémával, meg fog hallgatni, és segíteni fog. Tudom, hogy fontos vagyok neki, és hogy szeret engem. És abban is biztos vagyok, hogy tudja, hogy ő is fontos nekem, és hogy szeretem őt.

~185

collegeprincess — 2014-09-02 13:39:32

Hali :) Eljött a Szeptember. Vissza a suliba. Nincs kedvem. Nagyon nincs. De muszáj... Ajánlom minden olvasóm figyelmébe egy korábbi bejegyzésemet [ITT] ahol írtam már erről. Nem változott az álláspontom. Annyi, hogy örüljetek, amíg megszabott órarendetek van és nem nektek kell azon agyalni, hogy elég tárgyat vettem-e fel, vajon ezek azok a tárgyak-e, amiket fel kell vennem és sorolhatnám még. Tegnap beköltöztem a koliba. Kiderült, hogy van egy ezres tartozásom, amiről én nem is tudtam, de beköltözhettem, 5 napon belül kell kifizetnem. El is utaltam még tegnap délután, sajnos a baj annyi, hogy a Neptun gyűjtőszámlára kell utalni, és onnan még 1-2 nap, amíg odaér az én Neptun profilomra. Remélem összekapják magukat, és ma este vagy holnap reggel már tudok felvenni tárgyakat. Jó lenne, hogy fel tudjak venni mindent, mert végezni akarok tavasszal. És késve ugyan, de itt van pár új zene, amik nagyon magukkal ragadtak mostanában.

~184

collegeprincess — 2014-08-29 12:14:56

Hali :) Megint jó rég jutott időm a blogomra, de nem tudok mit tenni ezzel, sajnos elég sok dolgom lett így augusztus végére. Valamint sajnos nem lesz ez másképp az elkövetkezendő időkre, mert van rengeteg tárgyam erre a félévre, és ezen felül van még pár amit újra fel kell vennem, és el kell intéznem. Viszont amik mostanában történnek olyan kis apróságok, amik eddig is voltak, így nem untatlak titeket ezekkel. Vásároltam viszont pár dolgot nemrég, amiket megmutatok nektek. Jöjjön egy kis augusztusi haul ;) A Naomi Campbell parfüm régóta nagy kedvenc nálam. Még az előzőből is van, de sosem hagyom, hogy kifogyjon teljesen, mindig feltankolok belőle. MIvel van egy ismerősöm, sikerült olcsóbban hozzájutnom, mint a bolti ára. A Dior-t nem nagyon ismertem, viszont most, hogy találkoztam vele, magával ragadott. Hasonló illata van, mint a másiknak. Ezt is egészen olcsón sikerült beszereznem, pláne, ahogy a neten található árakat néztem - néhol 26-27 ezerbe kerül a 100 ml-s. Aki ismer, az tudja, hogy a hajam az, amire nagyon sok gondot fordítok. Illetve nem sokat, csak minőségben sokat. Mosom, szárítom és vasalom, mint ahogy más is, és ezt nem minden nap, de amikor ezt teszem akkor szeretem tudni, hogy annak ellenére, hogy kínzom a hajam megadok neki mindent, amire szüksége van. Tudom, hogy most úgy beszélek, mintha a gyermekem lenne, pedig nem az. Egyszerűen arról van szó, hogy kevés olyan dolog van magamon, amivel elégedett vagyok, és a hajam az egyik ezek közül, és az elsőszámú is. Ezért szeretem megfelelően ápolni. A Gliss Kur-t régóta használom, mert szép fényes tőle a hajam. A kallos hajvasalás elleni hővédő permetet is elég régóta, mivel rendszeresen vasalom a hajam. Az imperity hajpakolást nemrég ismertem meg, de nagyon szeretem. Jó az illata, és dúsabb tőle a hajam, valamint sokáig kitart. A Balea hajlakkot tavaly kezdtem használni, amikor Laurával ezt választottuk a dm-ben. Azóta nem is használok másfajtát. Nem lesz tőle ragacsos és nehéz a hajam, viszont tart rendesen. Két körömlakkot rendeltem az Avontól. Az egyik a Racy a másik pedig a Cherry Jubilee. Hasonló a színük, de ha lakkozom a körmeimet, akkor a pirosat szeretem a legjobban. A ruhát még a nyaralás alatt vettem, de igazából azóta fel sem vettem és a szekrényben állt. Gondoltam, ha már úgyis haul postot csinálok, hát felrakom ezt is. Nagyon szeretem amúgy, mert szellős, igazi nyári ruha. Sajnos csak az idő nem túl nyári, hogy gyakrabban tudjam hordani. Egy aranyszínű hajpánt és egy cruciani karkötő. A hajpánt azért kell, mert nagyon szavarnak a kis babahajaim, amik össze-vissza állnak, amikor összefogom a hajam. Van belőle egy fekete is, csak épp rohadtul nem találom sehol, de lassan úgyis pakolok össze a kolira, úgyis megtalálom. A karkötő meg még egy a rengeteg többihez, ami eddig van. Egyszerűen imádom őket.

~183

collegeprincess — 2014-08-03 20:47:18

~182

collegeprincess — 2014-08-02 11:24:07

~181

collegeprincess — 2014-08-01 17:48:54

Hali :) Nagyon régen volt időm blogolni. Szinte minden időmet lefoglalta a munka vagy a pihenés. A harmadik héten ugyanis már nem a kézi csomagolóban voltam, hanem letettek a csomagológépekhez. Gábor a műszakvezető csak simán odajött hozzánk, és annyit mondott, hogy Brigitta, Eszter ti velem jösztök. Jobb, mint a kézi, nem uncsi, csak fárasztó a napi 8 órás folyamatos állás. Minden gépnél 4 ember van. Egy műszerész és 3 személyzet. Ezért, hogy ne kavarodjanak a dolgok, átraktak állandó délutánról 3 műszakba. A délelőtt húzós és pörgős, az éjszaka viszont kevésbé pörgős, mert nincs bent az igazgatóság. Jah, és éjszaka a fizetésem is több. A múlt héten nyaralni voltunk Hajdúszoboszlón. Jó idő volt, csak két napig esett. Annyira hűdejól nem éreztem magam, mert anya meg apa elvoltak maguknak, tesóm is a barátnőjével, én meg végig egyedül. Jó volt, mert kipihentem magam, de nem volt az a húdebulis nyaralás. Jövőhéttől kezdem újra a munkát. Délutános leszek, és másik műszakba kerültem, nem a sajátomba. Tök mindegy, a lényeg, hogy lesz még pénzem. Mondjuk szívesen visszamennék a régi csapatomhoz. Lecseréltem a külsőt az oldalon, mert a VB-nek már vége. Számomra a végeredmény nagyon jó, mert a Nationalelf nyert. Megérdemelték, hiszen nagyon régóta és nagyon keményen dolgoztak már ezért. Büszke vagyok rájuk, és tényleg igazi boldogság öntött el, amikor a meccs végén Götze eldöntötte a meccset.

~180

collegeprincess — 2014-06-24 09:36:01

Sziasztok :) Továbbra is dolgozom, továbbra is délutános vagyok. A múlt héten kedden már nem dohányt tömtem, hanem a peremezőnél voltam előkészítő. Pecsételtem a fém fedeleket, és tettem a kombidobozta, valamint figyeltem, hogy pakolgassam a dobozokkal teli tálcákat a peremezőnek és elvittem a kész tálcákat. Utána matricákat ragaszottam a megtömendő dohányzacskókra. Szerdán, csütörtökön és pénteken körülbelül 4 óráig a piros Festival dohányt tömtük, amitől már herótom volt. De pénteken látta a csoportvezető, hogy már nem bírom a vénasszonyok pletykáit ott mellettem, és mondta, hogy menjek ragasztani. Áldottam érte, mert a piros festivalból is elegem volt meg a vénasszonyokból is. Valamint pénteken még műszak előtt felmentem a bérre, és megkaptam életem első fizetését. Mikor megláttam, mennyi elkerekedett a szemem. 28.000 forintot kerestem egy hét alatt. Fontos, hogy elfáradtam ugyan, de nem öltem meg magam a munkával, és egy hét alatt ennyit keresni számomra nagyon jó volt. Tegnap a csoportvezetőnk odajött négyünkhöz, és kérdezte, hogy kinek van kedve adójegyet ragasztani, vagy peremezni, mert kell neki 3 ember. Egy jegyet ragasztani, kettő a peremezőhöz. Eszter a jegyeket ragasztota, Anita pecsételte és pakolta a fedeleket és a dobozokat nekem, én pedig a peremezőgépet kezeltem. Furcsa volt, és ijesztő először, mert ahogy a helyére teszem a dobozt, és kicsit megemelem a kart, elkezdt forogni a doboz eszméletlen sebességgel. Amikor pedig mint a két hengert átfordítom rajta akkor ki is löki a dobozt, amit el kell kapnom. Nem volt egyszerű. Volt, amikor túl gyorsan fordítittam rá a hengert, és megtekerte a dobozt, de összesen 7 doboz selejtem lett, ami a csoportvezetőnk szerint jobb, mint nagyon jó. Este 10-re 1620 dobozkát peremeztem le. Van eredménye is, mert nagyon fáj a tenyerem, mert fogni kell erősen a kart, és van, amikor üt is a kar egy kicsit. A mutató és a középső ujjam között a tenyerem meg van dagadva és fáj is, de ennyit még simán elviselek azért a 28.000-ért. Vannak, akiknek nem tetszenek dolgok. Például van két csaj - ikrek - akik egy másik gyárból jöttek, és kedden az összesen 40 perc szünet helyett ők 62 percet tartottak, és amikor a műszakvezető szólt nekik, akkor még ők voltak felháborodva. Sőt megkaptam tőlük a nyalis jelzőt is. Ami szarul esik. Oké, apa ott dolgozik már 24 éve, és igen, szólt, hogy mikor vesznek fel embert, és bevitte az önéletrajzom, és oké, hogy ismer embereket, de ne mondta, hogy tegyenek ide vagy oda. Szóval szó nincs arról, hogy engem apa támogatna hátulról. De ha igaz lenne, akkor meg azért esne szarul, mert mindenki kihasználná az adódó lehetőségeit. Múlt héten kedden, hogy engem áttettek máshova, mondta az egyik lány, hogy az ikrek közül az egyik szájhúgálva mondta, hogy nem véletlen, hogy pont engem tesznek át máshova, és hogy pont nem nekem kell ezt a szart csinálnom. Tegnap, hogy 4-en - mert Petra ment matricázni - kerültünk máshova, és nem dohányt tömtünk, mondták, hogy miért pont minket tesznek máshova, miért nem mehetnek ők géphez. Erre meg csak annyit tudnék mondani, hogy ők is mondhatták volna, hogy ők szívesen mennének máshova. Szóval ennyi történik mostanság. Jah, már foglaltam is szobát a koliba, Petrával fogok egy apartmanban lakni, aminek örülök. :)

~179

collegeprincess — 2014-06-17 08:46:55

Hali :) Összejött a munka, pénteken hívtak, hogy a héten hétfőtől délutános műszakban dolgozok. Tök jól elvagyok a munkával. A Dohánygyárban sok az ismerős eleve is, mert ott dolgozik apa, bár nem egy helyen és egy műszakban vagyunk, meg rokonok, ismerősök dolgoznak már ott nagyon régen. A csoportomban is van ismerős, szóval egészen jól érzem ott magam. Nem egy ördöngös feladat, amit csinálnom kell. Kézi csomagoló osztályon vagyok egyenlőre. Ergo a dohányt kell beletömnöm a zacsiba vagy dobozba. Nyilván ki kell mérni, de ülök egész nap, és pakolom a zsákból a zacsiba a dohányt, lemérem, hogy pont annyi legyen amennyi kell, lezárom a zacsit és beteszem a dobozba. Egy dobozba 20 zacskó dohány megy bele, és én tegnap 10 dobozt csináltam, ami 200 zacsit jelent 8 óra alatt, ami egész jó teljesítmény. Vagyis kevesebb, mint 8 óra, mert az oktatások miatt kb fél 4-kor kezdtünk munkába. Kicsit egyhangú munka, de úgy vagyok vele, hogy 4300 Ft +300 Ft műszakpótlékért eltömködöm a zacskókat. Viszont 4 óra után van három szünetünk, amire akkor megyünk el, amikor mi akarunk. Van 2x10 perc és 1x20 percünk. De bármikor mehetünk WC-re, elmehetünk inni. A cigit a szünetekbe kell elintézni. Cigit is biztosítanak, a kijelölt dohányzókban ott van vagy 600 szál kirakva, amiből ha egymás után zsinórba szívsz hármat, akkor se szól rád a kutya se. Mondjuk mondták, hogy a zacskótömés csak mézesmadzag, 2-3 nap után áttehetnek minket gépre. Én azt is vállalom. Annyira nem lehet ördöngös munka pláne, hogy apától néha hallom, hogy néhányan nem épp eszes emberek. Amúgy meg VB VAN!!! Van VB-s kalapom, rövidgatyám, Németországos papucsom, karkötőm és beszerzek még mezt és pólót is majd, csak kapjak fizut. Szerencsétlenségemre csak azt a meccset nem láttam, amire nagyon kíváncsi voltam, a Német-Portugál meccset kihagytam a meló miatt. De hallottam, hogy a kis bajor Müller nagyon ügyes volt, meg nyilván nem csak ő, hanem mindenki és megríkatták Ronaldot. Büszke vagyok rájuk. A következő meccset már remélem a TV előtt ülve izgulhatom végig.

~178

collegeprincess — 2014-05-09 12:34:54

Hali :) Az előző bejegyzéshez annyit, hogy túltettem magam az egészen, és nem érdekel. Felesleges olyan embereken idegesítenem magam, akik miatt csak boldogtalan vagy szomorú leszek, mert ha ezekre a dolgokra pazarlom az időt, akkor lemaradok arról, ami jó az életemben, és elveszítem azokat az embereket, akik boldoggá tesznek, mert nem velük foglalkozom. Elég sok idő telt el az óta, hogy legutóbb írtam bejegyzést. Sok minden is jött közbe. Volt egy Selmec, ami különösen jó volt, hiszen Selmec az a város, ahonnan a nekem oly sokat jelentő diákhagyományok indultak, úgy 3-400 évvel ezelőtt. És ott lehettünk mi is. Járhattunk azokon az utcákon, megnézhettük azt, amit ők nap, mint nap láttak, bejárhattuk az ő iskolájuknak a területét, ami a mi campusunkhoz képest területileg ugyan kb lófasz, de nagyon szép. Kocsmáztunk, bányát jártunk, szakesteztünk, daloskönyvbe írtunk, juhtúrós sztrapacskát ettünk meg fokhagymalevest, meg vágott sört ittunk. Volt egy MEN, ami eléggé alulmúlta a várakozásunkat, mivel a 3000 forintos bérletért az éven csak 3 napos rendezvényt kaptunk (tavaly ugyan ezért az árért több koncertet, 4 napot kaptunk, és egy ezrest "leihattunk" belőle). Az éven ráadásul a legjobb koncertek a ME-HÖK Partysátorban lettek volna, de nagy volt a szél meg esett az eső, és ezért amit oda terveztek, az minden elmaradt, mert a katasztrófavédelem közölte, hogy senki nem mehet alá, mert életveszélyes. Ennek ellenére valahogy már hétfőn elkezdtük az ivást meg a bulizást Laura államvizsgájának örömére, és csütörtök éjszakáig abba sem hagytuk. Minden este különleges volt, mert minden este csináltunk valami őrültséget. Hozzá tartozik a negatívum is, hogy barátnőm beszámolója szerint szerda éjszaka én saját magam tettem tönkre a telefonomat, amikor berágtam, hogy nem reagál semmire és földhöz vágtam a roki előtt. Legalább kiderült... és az is, hogy kivel buliztam akkor éjszaka. Azóta meg csak vizsgák voltak, amiket bemákoltam. Két írásbelim volt, amihez a tanár nem hogy az Egyetemen, de még csak Miskolcon sem tartózkodott. Az értelmes és élelmes diák ezt kihasználja, mert felfedezi a lehetőségeit, amikkel javíthat a jegyén. A szóbelire meg tök ráparáztam, de annyira, hogy elfelejtettem felvenni a Neptunban a vizsgát. De levizsgázhattam, 4est kaptam. Szombaton pedig hazaköltözök a koliból. Hétfőtől pedig ha minden igaz, akkor dolgozok. A cég ugyan az, csak a munkakör más, mint ahova eredetileg terveztem. De ez is jó, mert legalább lesz pénzem, és nem anyámékat kell majd pumpolnom a nyáron. Jah meg arra is kéne pénz, hogy azt a 9 tantárgyat felvegyem újra, meg ami nem kell azt kiüttessem. Ami tantárgyanként 3000 pénz... szóval akárhogy számolok, a fizetésem fele kb oda fog elmenni. De amúgy nyár van, aki nem dolgozik az bulizzon mindig, aki meg dolgozik az meg bulizzon, amikor ráér. Mert a 4 fal közül nem lesznek élmények, emlékek. Jah összeválogatok még majd zenéket, és valahogy felrakom ide is.

~177

collegeprincess — 2014-04-18 22:38:31

Újabban csak akkor jövök fel, amikor valami elmés gondolatom van, vagy ha valami bánt, amit ki kell adnom magamból. Sajnos nem az előbbivel vagyok itt megint. Dizit cseréltem, untam a régit. A kedvencek változtak, csak a képek maradtak. Olyan mértékben tudok csalódni újabban az emberekben, amennyire sosem gondoltam volna. Vagy csak ezektől a személyektől jobban fáj. Csütörtökön jöttem haza a vonattal és beült mellém volt osztálytársam, meg egyik ismerősöm. Beszélgettünk bizonyos dolgokról, ilyen tök általánosakról, majd szóba jöttek a filmek. Nem láttam még A Wall Street Farkasát, és mondtam, hogy én azt meg akarom nézni. Az egyikük azt mondta, hogy szar. Reagáltam erre, hogy nekem azt mondták, hogy nagyon jó. Erre mondta volt osztálytársam, hogy nem jó, de nekem biztos, hogy tetszene, mert ugyan olyan életmódot élek, mint amilyet a filmben ábrázolnak. Rákérdeztem, hogy miért, és mondta, hogy mert a film három fő eleme az alkohol, a szex és a drogok. Csak pislogtam erre, mint hal a szatyorban, és annyit válaszoltam, hogy okés, szerintem most hanyagoljuk a társalgást, mert én erre nem vagyok kíváncsi. Ekkor döntöttem el, hogy innentől kezdve nem akarom hallani sem őket, és nem várom meg a zenehallgatással azt, hogy jöjjön a kalauz és kezelje a jegyem. Bedugtam a fülest a fülembe, és kizártam őket. Nem ez volt az első alkalom, hogy ez az illető beleköt abba, hogy én hogyan élek, de ennyire még sosem bántott meg. Most konkrétan egy alkoholista drogos kurvának nevezett, csak nem szó szerint, hanem burkoltan. Had tisztázzam. Nem vagyok sem alkoholista, sem drogos, sem kurva. Legalábbis szerintem. Mert az, hogy elmegyek bulizni, és iszok is a buliban heti 1-2 alkalommal, az nem hiszem, hogy azt jelentené, hogy alkoholista vagyok. Sőt, a bulikban flörtölök is a srácokkal, de könyörgöm... 21 évesen miért ne tenném meg? Nem ülök faszról faszra, nem dugnak meg hárman egy bokorban, fizetni meg pláne nem fizetnek érte. A drogos részét pedig abszolút nem értem, mivel a füvet is csak próbáltam anno, de nem élek vele, hogy a többi dologról ne is beszéljek, mert ellene vagyok a drogoknak. A leginkább az bánt, hogy utálom azt, amikor olyan emberek szólnak bele az életembe, akik semmit sem tudnak róla. Ez a személy például havonta egyszer, ha összefutunk, akkor muszájból megkérdezi, hogy vagyok és akkor is ez lesz a vége a beszélgetésnek. Ezért várom, hogy minél hamarabb leléphessek innen, mert ebben a kibaszott térségben mindenkinek fontosabb a mások életét igazgatni, és abban turkálni, mint a saját dolgaival foglalkozni. Én pedig ki nem állhatom ezt. Engem nem zavar, ha valaki nem bulizik, ha valaki nem úgy él, ahogyan én, mert semmi közöm hozzá. Akkor engem miért kell mindig megbántani és megalázni ilyenekkel? Minden embernek megvan a lehetősége arra, hogy bulizzon, hogy eldöntse, hányszor tegye, a valaki ezekkel a lehetőségekkel nem él, akkor miért én vagyok ezért a hibás? Szóval a tegnap délutáni vonatút óta tök magam alatt vagyok, kb a sírás kerülget, hogy szinte vadidegen emberek - mert már azok számomra lassan - folyamatosan ezzel baszogatnak. Nem vagyok valami jó hangulatomban. Szóval ennyit erről. Jah és a zene... mielőtt bárki kombinálna a címével, - ami a blogmodul cím is lett - szimplán a zene tetszik.

~176

collegeprincess — 2014-04-08 10:19:49

Hali :) Mostanában még csak annyira sem tudok blogolni, mint ahogy eddig megpróbáltam. Tele vagyok zh-val és beadandókkal, ráadásul le is betegedtem. Alig élek, be van gyulladva a mandulám, folyik éjjel-nappal az orrom, és a füleim is bedugultak ma reggelre. És hogy ne legyen elég ez a fennakadás, még a gépem is szarakodik, szóval nem vagyok épp a helyzet magaslatán. A kedvenceket át fogom nézni, mert ahogy láttam az utbbi időben, sokan bezártak meg ilyesmi, plusz van akit majd kiteszek, csak megcsinálom majd a képet. :) A kinézetet is le szeretném már cserélni, bár ez nagyon tetszik, csak már régóta fent van. Szval megcsinálok majd mindent, csak jöjjenek rendbe a dolgok.

~175

collegeprincess — 2014-04-02 22:35:31

Néha csak elfelejtjük, hogy mennyien szeretnek minket. Hogy mennyien adnák az életüket csak azért, hogy egyetlen mosolyt lássanak az arcunkon. Nem valami hazug, magadra erőltetettet, hanem egy amolyan igazit, valódit. Hagyd, hogy megtegyék. Hagyd, hogy bejöjjenek az életedbe, és ne zárd el őket, hiszen lehet, hogy az az erő, amit keresel, bennük van - adnák is, csak te épp elzárkózol előle. Nem kell mindent egyedül végigcsinálnod. Van, amikor igenis el kell fogadni, hogy valaki jön, és segít. Hogy elmondja azt az egy mondatot, ami tovább visz, vagy csak megölel, és elmondja, hogy bárhogy is legyen, ő szeret és melletted van.

~174

collegeprincess — 2014-03-23 12:33:46

Hali :)) Nem nagyon van időm újabban a blogra, ami kevés szabadidőm van újabban, azt is inkább pihenéssel vagy a barátaimmal töltöm kint a szabadban. Igen, én még az az ember vagyok, aki úgy nőtt föl, hogy kint játszott télen-nyáron a barátaival, nem pedig a négy fal között ült. Nem mondom, hogy szüneteltetem a blogom, mert azt nem fogom, mert feljövök minden nap. Megnézem hányan jártatok itt, írt-e valaki valahová, de ha nincs miről írnom, akkor nem fogok. Feleslegesnek érzem az üres posztokat a semmiről. Tegnap volt unokatesómék eljegyzése *.*. Ott voltunk eész nap, mert segítettünk főzni, me teríteni meg ilyenek. Olyan fél egy körül értünk haza este. Én nagyon jól éreztem magam... tulajdonképpen olyan felhőtlenül hivatalos volt az egész. Szolid felesek, általános témákról való beszélgetés. Hát röviden ennyi, ami történt. Az óráim mennek folyamatosan, telnek a hetek úgy, hogy észre sem veszem, hogy fel sem tűnik, csak az, hogy már megint péntek van és hazafelé utazok a vonaton. De már legalább jó az idő és nemsokára itt a nyár.

~173

collegeprincess — 2014-03-03 22:39:00

Hali :) Először is bocsánat a múlt heti kirohanásomért, de már leírtam, aki elolvasta az el, aki nem az nem. A helyzet változatlan, csak már tudom mi a probléma, de nem tudok változtatni rajta. Támogatni és bíztatni tudok, de változtatni nem. Mindegy is. Még akkor kedden hívtam megint anyát, hogy mondja el mi van, mert péntekig én ezt így nem bírom. Elmondta... baj van, de nem akkora, mint amekkorára én gondoltam. Elkezdtünk filmezni Larával, eszembejutott egy zene, beraktam és jött a Kettes hangulat... Hívtuk Rékát és Csabit, hogy jöjjenek inni. Elkezdtünk Rékával és Larával pálinkázni, többiek boroztak. Lementünk utána Kettesbe. Jó buli volt... mondjuk. 2 pasiból 2-nek volt barátnője, mondjuk én nem tudtam, ők nem mondták. Mindegy. Csütörtökön beöltözős buli volt. Megint pálinka, rockyban sör, meg vodka. Mikor felmentem, a lelkemet is kihánytam, de nem baj. Pénteken meg jöttem haza. A héten csak szerdán buliztunk, semmi pasi, mondjuk Gatsby-buli volt a Millerben, de nem öltöztem be. Jó volt ez is egynek. Egész jó buli volt, elterveztem, hogy összeszedek valakit, és kicsit "kurva on" bulinak indult, de aztán nem erőltettem a dolgot. Tegnap jöttem haza, és majd megyek vissza vasárnap. Imádok Laurával lakni amúgy, sose unatkozunk, mindig kitalálunk valamit. Elkezdtük nézni a Trónok Harcát, de mindig este nézzük, lefekvés előtt, és egy részt körülbvelül háromszor nézünk meg, mire a végére érünk.

~172

collegeprincess — 2014-02-25 12:43:52

Sziasztok :) Tudom, ígértem, hogy írok majd többet, de egyrészt az órarendem is pocsék, másrészt pedig anyával sem minden oké szerintem, mert most a koliban vagyok, és hívtam, kérdeztem hogy van, és annyit mondott, hogy majd hétvégén beszélünk, ha hazamentem. Szóval rohadtul aggódok, ma már bőgtem vagy egy órán át. Próbálom elterelni a gondolataimat, de nem nagyon megy. Folyamatosan rossz kedvem van, erőlködöm kell, hogy magamban tartsam a sírást, mert nem fakadhatok sírva bármelyik óra kellős közepén. Mert egyrészt egyik csoporttársamat sem érdekli, meg a tanáraim sem tolerálnák szerintem. Próbálok erős maradni, de mikor két hónapja benned van, hogy ki tudja mi lesz vele, meg mit fognak mondani, akkor már nem megy, pláne mikor egyedül vagy. És egy idő után összeroppansz. Akkor is nehéz egy ilyen dolog mellett erősnek és pozitívnak mutatnod magad, ha egy közeli vagy távolabbi rokonról, vagy egy ismerősről, barátról van szó, hát még ha a saját édesanyádról. És amikor azt látod, hogy ő meg van ijedve és meg van rémülve a bizonytalanságtól, és tudod, hogy neked erősnek és pozitívnak kell lenned, hogy ezt sugározd felé is, mert mégis csak a közvetlen családja az, akire támaszkodik, de benned van, hogy mi van, ha mégse? Mi van, ha komolyan baj van? Az ilyen kijelentések után meg pláne. Nehéz pozitív dolgokra gondolni, nehéz szépnek és jónak látni a dolgokat. Szóval tényleg, amint tudok írok majd más dolgokat is, meg lesz gyakrabban bejegyzés, de most egyenlőre csak erről tudnék írni. Szóval ha van valami olyasmi, ami más, akkor jövök majd és írok majd. Puszi minden olvasónak és minden jót nektek, a következő bejegyzésig.

~171

collegeprincess — 2014-02-11 20:01:04

Sziasztok :) Sajnálom, hogy nem tartottam be az ígéretem, de most nagyon sok minden összejött. Anya húgáéknál voltam múlt hét keddig, aztán lebetegedtem, enni alig bírtam, nem hogy blogolni, most pedig anya kórházban van. Juditék még karácsonykor mondták, hogy menjek el hozzájuk, ha úgyis csak itthon vagyok, én pedig éltem a lehetőséggel péntektől, azaz 7-től egészen 11-ig vagyis keddig náluk voltam. Örültek a gyerekek is, Judit is meg Pisti is. Elmászkáltunk a városban, voltunk moziban, megnéztük a Jégvarázst 3D-ben, valamint korcsolyázni is voltunk a gyerekekkel. Miután hazajöttem, csütörtök reggelre éreztem azt, hogy fáj a torkom, estére pedig be is lázasodtam. Fájt mindenem, de tényleg. Ma reggel pedig anyának be kellett feküdnie a kórházba, hogy a csomót, amit a hónaljában talált kivegyék. Voltunk már bent nála, mondhatni jól van. Fáj a feje és hányingere van az altatástól, de ez elvileg tök normális. Nyilván fáj a seb meg minden egyéb, de amúgy jól van. Talán már szerdán haza is engedik. Közben volt egy tárgyfelvételem is, ami elég szarul jött össze. Hétfőn, csütörtökön és pénteken van órám. Kedden és szerdán semmi. Nem baj, így lehet fogok találni valami melót, mert nekem őszintén gáz, hogy a kolidíjjamon meg az utazáson kívül még anyámék fizetik a bulizgatásaimat meg mindent, holott már 21 éves vagyok. Most egyelőre ennyit. Próbálok többször jönni és többet írni majd, de most folyamatosan pörög az agyam, hogy mi hogyan lesz, mivel holnap még én is megyek az orvoshoz, mert a talpamon van egy szemölcs, ami már eléggé fáj, amikor járok. Lehet kivágják, lehet kapok rá valami kegyszert. Minden jót azoknak, akik azért még feljárnak, és akiket mg érdekel a blogom :))

~170

collegeprincess — 2014-02-06 22:05:24

Nem vagyok különösebben Oravecz Nóra híve vagy rajongója, ki hogy nevezi. Viszont vannak az okosságaiban olyan mondatok, részletek, amikkel egyet értek. Összeszedtem ezeket most nektek, meg magamnak is. A kedvenceim: "Még mindig van olyan, hogy valaki jön, és egy olyan részedet mozdítja meg, aminek a létezéséről eddig nem is tudtál. Felkavar, összezavar, teljesen megbénít." "...a keményen felépített világ azt eredményezi, hogy akárkit nem engedsz be a kapuján. Persze jönnek majd az elszánt próbálkozók, de ha te tudod, hogy még véletlenül sem közelíti meg azt a boldogságot, és azt a csodát, amit te hoztál az életedbe, azonnal viszlátot is mondasz neki, akármennyire is közel került hozzád, hiszen a saját boldogságod, és az, amibe már annyi erőt és energiát pakoltál, mindennél fontosabb." "Korlátok valójában nem léteznek, csak azok, amiket te állítasz - az is mind illúzió. Egyszer elhitted, hogy kell, hogy legyenek, mert másoknak is vannak, és máris leblokkoltad magad." "Légy észnél. Nem arról van szó, hogy ne nyisd ki a szíved, pont ellenkezőleg. De ha azt súgja, hogy valami nem stimmel, hallgass rá. Hallgass rá, mert ő mindig az igazat súgja. Boldog akar lenni." "Nyitottnak lenni annyit jelent, hogy jöhet bárki, te elfogadod. Nem érdekel, hogy ő milyen, mosollyal az arcodon öleled meg, ami őszinte." "Ne az kelljen, aki betoppan, majd hirtelen őrülten szeret, hanem az, aki nem tud és nem is tudott élni nélküled, hiszen utóbbi minden mosolyodtól erősebbnek érzi magát, az, aki meg őrülten szeret valami olyanhoz ragaszkodik betegesen, amit most lát. " "Elmondom mi számít - szerintem. Hogy ne keseredjünk meg. Hogy bátor szívvel éljünk. Hogy édes legyen az álmunk. Hogy bízzunk a jóban. Hogy ne csapjuk be magunkat. És hogy ne hibáztassunk másokat. Mert aki boldogtalan, annak senki nem oldhatja meg az életét helyette. Aki meg boldog, az igyekezzen másnak is adni belőle." "Minden szeretet addig tart, ameddig téged szolgál." "Nem tökéletes. Te sem vagy az, és együtt sem lesztek soha azok. De ha meg tud nevettetni legalább egyszer, tartsd az életedben és add a lehető legtöbbet, ami tőled telik." "Amikor te eldöntöd, hogy most aztán nem kell senki, na akkor fut be az életedbe majd az összes létező szál, mind, amelyik képes ezt megcáfolni." "Azért kell összetörnünk, hogy minden darabunkat megismerjük."

~169

collegeprincess — 2014-02-04 20:54:37

Nem mondom, hogy aktuális, mert nem az. Nem tudom, hogy sajnos, vagy szerencsére, mert egyik sem. Nem szakítottam senkivel, nem is vagyok szerelmes, szimplán csak tetszik ez a zene, nagyon is. Szóval ennyi.

~168

collegeprincess — 2014-02-02 22:50:39

Hali ;) Szerintem ez után a bejegyzés után sokaknak változni fog a véleményük, és nem biztos, hogy pozitív irányban. Tudjátok, hogy belenéztem a Való Világ-a párszor. Nah ez azóta megváltozott. Nézem a VV6-ot. Nincs appom, nem is szavazok, mert tök mindegy hogy sms, hívás vagy app, a lóvéról szól az egész, és manipulálják a szavazatokat. Erre volt már nem egy és nem két példa. Véleményem a bent lévő emberekről nem nagyon változott, de vannak emberek, akiket megkedveltem. De Krisztián. Nekem ő abszolút kedvenc. Jól néz ki, meg jó a teste, viszont külsőleg, ami miatt ő a kedvenc a pasik közül az a szeme. Gyönyörű szemei vannak, és az a csibészség, amit látni benne... :D De amiért megkedveltem, az más dolog egy kicsit. Még pedig önmaga. Egy egyszerű, őszinte falusi srác, akinek a tájszólása, ha belegondolok még sexy is. Mindenkinek megmondja a véleményét, szarik arra, hogy megbántja vele az illetőt. Ez bunkóságnak is tűnhet, de ez kőkemény őszinteség. Nem fog senkivel haverkodni, ezt meg is mondta. A beszólásai meg hát... visítok rajta néha a röhögéstől. Kezdjük az Izának címzett beszólásán: "Szídd ki a vetőmagot a fődbül!". Mondta ezt arra, hogy nem fogja magát hajtani, hogy megszerezze Izát. Elmondta, hogy tetszik neki, ha nem értékeli, akkor így járt. A másik kedvenc az volt, amikor bement az új srác és szemmel láthatóan nem volt közömbös Izának így első pillantásra. Krisztián a hálóban nyugtázta az eseményeket, majd arra jutott, hogy "Krisztián meg koppant, mint tyúkszar a deszkán!". Volt még egy mai este, mégpedig, amikor elbúcsúzott a többiektől, mielőtt kiment a párbajra a stúdióba. Ekkor éreztem azt, hogy valóban egy hétköznapi, földön járó, egyszerű srácról van szó. Azt üzente ugyanis a többieknek, hogy "Kint meg, ha vidéken jártok, remélem pörgetünk majd egy szalonnát." Ebből látszik számomra, hogy tényleg olyan, amilyenek mutatja magát. Akinek nem kell a belvárosi buli, hanem aki sokkal jobban érzi magát egy szalonnasütés közben a haverokkal. Jah és külön plusz pont, hogy nem próbálja rejtegetni a hajdúsági tájszólását, hanem büszke rá. Egy falusi gyerek, aki olyan amilyen, aki nem arra hajt, hogy az elkényesztetett városi villalakók megkedveljék, mert neki az igazi haverjai a fontosak. Ezért érzem úgy, hogy hozzám ő áll a legközelebb. Mert én is ilyen vagyok. Egy falusi lány, akinek bár nincs tájszólása, egy nagyvárosban tölti a mindennapijait, valahogy mégis ez a kicsi hely az, amire büszke vagyok, mondjon bárki bármit.

~167

collegeprincess — 2014-01-30 22:42:29

Halihó! :) Élek még, és tudom, hogy nagyon régen volt bejegyzés, és gondolom a könyökötökön jön már ki ez a szöveg, de tényleg nem volt időm a blogra. Rengeteg tanulnivalóm volt és még így sem érzem, hogy tényleg 100%-os felkészültséggel mente el a mostani vizsgáimra. Szerdán délelőtt mentem esztétikából pótvizsgázni, most egy másik kérdést kaptam, arra adott egy négyest, persze csak miután megkérdezte, hogy milyen szakirányos vagyok, és meghúzgálta a száját és összeráncolta a szemöldökét amikor elárutam, hogy kommunikácó-politológia. Igazából szarok bele, nem tudom miért olyan fontos ez neki, de örüljön, elmentem pótra is és tulajdonképpen feldughatja a nemtetszését. Még aznap délután elkezdtem tanulni és kijegyzetelni a pszichológia könyvet. Vagyis azokat a részeket, amiket megadott a könyvből. Egy konkrét 260 oldalt jegyzeteltem ki és tanutam meg kicsit több, mint 24 óra alatt. Este már azt hittem becsavarodok, olyan hajnal 2-kor sikerült elaludnom, ugyanis akkor végeztem a jegyzeteléssel, és még átolvastam és tanulgattam. Másnap felkeltem, ettem, és leültem tanulni, majd átmentem Beához, és együtt tanultunk tovább olyan 11-től. Délután 4-kor kezdődött a vizsga, úgy éreztem semmit nem tudok, de bementem 4. emberként. Úgy voltam vele, hogy ha megbukok, akkor bukok tizedikként is, meg negyedikként is. Mondani kellett egy számot, az alapján adott egy tételt. Pont azt kaptam, amit alig tanultam meg. A pszichológia biológiai alapjait, vagyis az idegrendszer és az agy működését és felépítését. Eszembe jutottak azért dolgok, sőt egész jól előjött belőlem minden, ami kis tételemben volt, elkezdtem mondani, még gratulált is, hogy helyesen el tudtam mondani egy mondatot, megkaptam a kis ötöskémet, és elégedetten hazajöttem anyáékkal, miután bementem busszal a centrumba, mert ott vártak. Voltak bennem olyan félelmek, hogy rosszul fogom mondani a neuront, mert a jegyzeteimben végig neutront írtam, de rájöttem, hogy akkor megújítom a pszichológiát, és elmondom, hogy a neutron az a negatív töltésű idegsejt. Mindezek mellett, még politikai kommunikációra kellett írnom egy 8 oldalas beadandót, egy közelmúltban történt, kommunikációval kapcsolatos politikai eseményről, ami alapján az én témám Schmitt Pál plágiumbotránya és lemondása lett. Európai Uniós politikára pedig egy egy oldalas beadandót kellett írni a megadott tanulmányokból. Mind a kettővel kész lettem határidő előtt egy nappal. Már csak az eredményt várom. Remélem jók lesznek. Kedden pedig szülinapom volt *.* Nem volt nagy ünneplés, itthon sem, mert hétköznapra esett, de szombaton kijöttek keresztanyuék, volt torta meg stb :) Fent meg vizsgázni voltam nem pedig bulizni, de majd egyszer. Nem sok minden kaptam, mert telefont akarok venni, szóval inkább pénzt, de keresztanyuéktól kaptam az új ágyhoz, amit most vettünk, tök cuki díszpárnákat még. Meg ilyen pici apróságokat kaptam, mint parfüm, meg táblácska meg virág. Legjobban megmondom őszintén, hogy a virágnak örültem. Nagyon szeretek virágot kapni. Tök mindegy, hogy kitől, vagy hogy cserepeset vagy vágottat, egy szálat vagy csokrot. Szerintem egy tök szép és aranyos gesztus, ha valaki virágot ad valakinek. Oldalt lett egy új menü. NEM CSERE! Nem lesz semmi ilyen dolog, sem próbaidővel, sem nélküle. Csak olyan oldalak, akiket olvasok, függetlenül attól, hogy ők olvasnak-e engem. Lehet fog bővülni, de az is lehet, hogy nem.

~166

collegeprincess — 2014-01-15 21:25:42

Sziasztok :) Tudom, már megint egy örökkévalóság telt el a legutóbbi bejegyzésem óta, de elég sokat kellett tanulnom, és kell is még. Tegnap, azaz kedden volt vizsgám Vizuális antropológiából. Kezdődik ez a történet ott, hogy 3 hete küldött el egy listát, amin van vagy 15 könyv, amit el kell olvasni. A felét meg sem tudtam szerezni, de ami megvolt azt elolvastam, meg rátettem telefonra, hogy hátha. Bár mondjuk a felét sem értettem annak, mit elolvastam, de úgy indultam neki, hogy "győzni jöttem, de jó lesz a kettes is". Jó is lesz az a kettes, ugyanis annyit kaptam rá. Reggel, mikor Kingával elindultam a vizsgára, akkor pedig előjött az a jelmondatom, hogy "az esélytelenek nyugalmával megyek be, és bízok a hülyék szerencséjében". Sikerült, megvan a kettes. Igazából az egyetemen jön rá igazán az ember, hogy a legjobb jegy a kettes, a többi csak szebb ennél. Mert a kettesért is megkapod ugyan azt a kreditmennyiséget az adott tárgyból, mint az ötösért. A mai vizsgámnak pozitívan indultam neki... Esztétika vizsga, biztos menni fog, pláne írásban. Bíztam önmagamban, ugyan azokat a kérdéseket kaptam, mint zh-n, ami meglett négyes. Közben egy srác szóban vizsgázott - mert választani lehetett, hogy ki hogyan szeretne. Két kérdésem volt, és nem mondom, hogy ötösre, de egy zh-átlagúra vagy legalább egy hármasra mindent tudtam. Megbuktam... A srác közben negyedannyi információt nem mondott el, mint amit én leírtam, fél szavakkal válaszolt, mégis megkapta a hármast. Én miután beadtam a dolgozatom, eljöttem, mert mennem kellett a buszhoz. Dorina még maradt, és neki mondta a tanár a dolgokat. Megkérdezte Dorinától, hogy milyen szakirányos vagyok, és mondta is, hogy kommunikáció és politológia minor. Erre pedig annyi válasza volt a tanárnak, hogy: "akkor ez elégtelen, ez semmi, ez nulla". Tehát, ha én is esztétika szakirányos lennék, lehet nem kellene még egyszer mennem vizsgázni. Rohadtul felidegesítettem magam, mert legalább egy kurva kettest adhatott volna. És ami a leginkább dühít, hogy ezt tudtam... zh-ra is sokat tanultam, és most is készültem rendesen, és megbuktam. Holott az atrop vizsgán azt se tudtam hányadikán van elseje, azt se tudtam jót puskázok-e ki egyáltalán az egyik kérdésre, a másikat józan paraszti ésszel oldottam meg, a harmadikra nem is válaszoltam, és megvan a kettes... ebből meg.... tessék. A másik dolog... nézem a Való Világot... hát mit is mondjak? Szerintem már nem sokáig. Dühít, hogy annyi jelentkező közül Zsolt az eddigi egyetlen normális ember. Aurélió még úgy-ahogy elviselhető, Alexát felképelném, hogy ne nyerítsen, Jocó egy igazi suttyó, akinél nagyobb parasztot nem hiszem, hogy hordana a hátán a föld. Szexőrült Charlotte... oké, van akinek ilyen dolgai vannak. Csak vegyük figyelembe, hogy ez nem feltétlenül tartozik xmillió emberre, és hogy van aki az ilyen problémáit kezelteti. Simon... hát a drága... még filozófusnak is túl elvont, nemhogy orvosnak. Viszont mindennek van határa... egy dolog, hogy kicsit kattos a lelkem, és van egy sajátos stílusa, de ápolt még lehetne, és nem a hajával van bajom. Általános higiéniáról beszélünk. Mindegy. Az Éjjel-Nappal Budapest, mint tudjátok nagy kedvencem. Undorító, ahogyan Zsófi viselkedik. Rossz volt nézni, ahogy ráakaszkodik szegény srácra, aki a tudomására adta már, hogy nem kell neki, nem akar tőle semmit, mert más tetszik neki. Zsófikának persze van akkora egója, hogy ne vegye ezt komolyan. Közben a Chris összejött a Reginával... sorozat szempontjából, tényleg odavan a lányért. Zsófi ezt megtudta és kiverte a balhét. Elhordta a Reginát ragyás-képű tehénnek, utolsó ribancnak, és feszegette a témát, hogy egy olyan testalkatú lány, mint a Regi hogyan is tudna kielégíteni egy olyan típusú macsót, mint Chris. Jah és ezek után még Regina a szar barát, hogy egyszer nem a Zsófi kell egy pasinak. Viszont... én nem értek egyet a Zsófival. Komolyan ocsmány módon viselkedett, egy beképzelt, elkényeztetett picsa Itt akkor megjegyezném - visszatérve a témához - hogy szerintem a barátságon Zsófinak kellene elgondolkodnia, mert aki ilyen véleménnyel van a másikról, az kibaszottul nem barát. Tényleg... nem vagyok modellalkatú... korántsem vagyok az. És tudom, mennyire rosszul tud esni az embernek, amikor a testalkatával bántják... ráadásul pont a barátai.

~165

collegeprincess — 2014-01-07 12:07:41

Hali :) Rájöttem, hogy a szilveszteri képek elég vállalhatatlanok, szóval inkább hagyjuk. Nem publikálom őket. Hoztam inkább új kedvenc zenéket, vagyis nem mind új, de én még mindig szeretem, és elég rég volt már zenés poszt, szóval az azóta kedvenceket is hozom. Demi Lovato - Neon Lights: Lassan indul, majd felpörög. A szövegét is és a dallamát is imádom. Demi hangját pedig szerintem felesleges ragozni. Nagyon szeretem a hangját. Walk off the Earth - Speeches: Annyira szép szám. A szövege, a ritmusa, de még a klipp is nagyon jó. Szerintem a klipp megható is, és nagyon szép. Tényleg... szép. Stromae - Papaoutai: Hát körülbelül semmit nem értek a szövegből, a klipp is nagyon jó, a ritmus is, a dallam is, és tényleg egy szeretni való zene. Mindemellett pedig a ritmusa miatt még bulizósnak is nevezném. Csóró Lali - Lalipopp: Mit is mondhatnék. Tudjátok, hogy szeretem az Éjjel-Nappal BP-t. Lali sokszor már idegesítő számomra, és néha legszívesebben felképelném, hogy kicsit észhez térjen, hogy semmi keresnivalója nincs, nem hogy a mulatós- vagy a zene-, de egyáltalán a szórakoztatóiparban sem. De ez a zene szerintem nem rossz... igaz, hogy ebben a zenében mutatkoznak meg leginkább az autotune csodái, de akkor is jó zene. Nagyon buliztunk erre szilveszterkor, és szerintem tényleg hallgatható. Jolly & Kis Grofó - Lej Mamo Lej: Nem tudom... tudjátok, hogy szeretem a mulatós zenét is, és Jolly meg Grofó párosát is. Szerintem a No roxa áj után ez sem rossz zene. Will.i.am ft Miley Cyrus, French Montana & Wiz Khalifa - Feelin' Myself: Egyáltalán nem értek egyet Miley viselkedésével... sőt. De ezt nem most fogom elemezgetni. Will.i.am zenéjét mindig szerettem, és most sincs ez másképp. Igazi bulizós szám, amilyet én nagyon szeretek. Hiszen, ha jó kedvem van, ezek a zenét segítenek megtartani, ha rossz, akkor ezek húznak vissza a rendes helyemre. Passenger - Let her go: Beának már hónapok óta ez a csengőhangja, de kb mindig csak az első pár pillanatot hallottam belőle. De ez most eléggé aktuális nem csak az én szempontomból, meg szerintem olyan hangulatos zene. A szöveg, a zene, a dallam... és a srác hangja. *.* Jason Derulo - Talk Dirty: Ez egy igazi ribancos szám... de tényleg a klippet láttátok már? Amúgy nagyon szeretem... igazi bulizós-seggrázós szám. Nagyon jó. Bastille - Flaws: Ezt is Beának köszönhetően ismerem és szeretem. Egy igazi nyugis relaxos szám. Martin Garrix - Wizard: Az Animals-t is szerettem ez se marad ki... szerintem egy buliból sem hiányozhat, ugyan úgy, mint ahogy az Animals sem hiányozhatott, amikor megjelent. Misty - Bang: Istenem... hogy mit összekutattam ez után a szám után. Először csak az utolsó 3 szót hallottam, de sosem sikerült rájönnöm, hogy ki az előadó és mi a címe. Értelme az nem sok van neki, de szerintem elmegy egynek. Inna - In your eyes: Karrierje elején minden száma ugyan olyan volt. De tényleg... max egy-két dolgot változtattak rajta, és ebből az egyik a szöveg volt. De azóta elég szépen fejlődik, és szerintem, mint az előzőek, ez is nagyon jó szám lett. Bár számomra a refrén egy kicsit Ylvis - The fox számára hasonlít, de hát ő tudja. Judie Jay - Best Friends: Nem mostani... hajaj... még 2012-ben hallottam először, és akkor nem nagyon hatott meg. Aztán most jött egy pár fordulat az életemben, ami miatt megkerestem, és azóta naponta minimum egyszer meghallgatom. Getfoo - Let's get Ridiculous: Nem a szivem csücske és az LMFAO számokban jobban is bírtam a srácot, de egy buliban nem olyan rossz ez azért. Jah, és még mindig idegesít, hogy a klip 7 perces, és ebből 3-4 minimum csak duma, és a fél videót megnézed, mire jön valami zene. Ez eddig is zavart. Will.i.am - Bang Bang: Will.i.am újabban ontja magából a slágereket, ebben a listában is már másodszor szerepel, ott már leírtam róla mindent, amit akartam. Ez meg egy újabb nagyon jó zene tőle. Eminem ft. Rihanna - The Monster: Ez a két előadó már a második közös slágerét jelentette meg nemrég, amihez a klip is elkészült. Bár még nincs akkora sikere, mint a Love the way you lie-nak, de nagyon jó úton halad és nem véletlenül került ide. Szerintem nagyon jó, és egy kattintást megérdemel. Laci betyár - Pálinka: Térjünk vissza egy kicsit a magyar mulatós zenéhez, amit szintén szeretek. Tegyük hozzá, hogy különösebben nem szerettem a pálinkát. Megittam, nem arról van szó, de az utóbbi időben jobban szerettem a bort vagy a sört. Ami az igazán pozitív dolog azonban a pálinkában számomra, hogy nem fáj a fejem egy pálinkával átbulizott éjszaka után, nincs hányingerem, és nem vagyok másnapos tőle. Szóval ez a dal ezért került ide. Pitbull ft. Ke$ha - Timber: Előző zenés posztjaimban sem tudtam kihagyni Pitbull épp aktuális slágerét, most sincs ez másképp. Olyan, mint az eddigiek, épp ezért imádom. The Partysquad & Boaz - Oh My: Nem is tudom mit mondhatnék. Először nem tetszett, de már igen... és nagyon. Itt van és ez a lényeg. Jó a szöveg, jó alatta az alap is. James Blunt - Bonfire Heart: Na pont ő az az előadó, akinek nincs olyan száma, amit ne szeretnék. Ez sem kivétel ez alól. nagyon kedves zene, a klip sem rossz, és a szövegét is imádom. Matteo - Panama: Egy szót sem értek a szövegéből, csak annyit, hogy Panama. De ettől függetlenül nagyon szeretem, mert pörgős, mert bulis és... és ennyi. Nekem ez elég. Mike Will Made ft Miley Cyrus, Wiz Khalifa & Juicy J - 23: Még egy szám a listában, amiben szerepel Miley és Wiz Khalifa. Egyszerűen a szám fogott meg. Azon belül is a refrén, amit Miley énekel. A viselkedését most sem kívánom elemezni, szeretem a hangját és kész. Ha ő így értelmezi azt, hogy felnőtt, akkor tegye... mi is megtehetnénk, ha akrnánk.

~164

collegeprincess — 2014-01-03 12:27:48

Szia-mia :) Először is Boldog Új Évet minden drága olvasómnak! Remélem, hogy akik kitartottak mellettem és olvastak, azok ezek után sem fognak majd elhanyagolni, és ebben az évben is vissza-visszajárnak majd az oldara. Ígértem a karácsonyi ajándékaimról képeket nektek :) El is hoztam most mindet :) Nem mind olyan fasza minőségű, de jobban nem tudom, jah és a táskát nem nagyon lehet fényképezni, mert a szegecsektől fénylik az egész, és azt semmivel nem tudom állítani :/ Nem kaptam nagy dolgokat mert nem is kértem... kinéztem magamnak pár holmit, és azokat is kaptam meg. Majd szülinapomra lesznek nagyobb ajándékok, mert arra vannak ötleteim, nem is egy ;) A szilveszteri posztommal majd jövök később vagy holnap :) Sok kép készült, de körülbelül az 50%-uk vállalhatatlan, szóval válogatni kell, de van bulis képem, van ivós képem, van legjobb barátos képem és így tovább.

~163

collegeprincess — 2013-12-30 12:36:04

Sziasztok :) Ezentúl Instagramon is megtaláltok majd :) Kövessetek nyugodtan! Megtaláltok a _brigittev néven :) Remélem ott is találkozunk :) Nemsokára megcsinálok amúgy egy részt oldalt, ahol kint lesznek az elérhetőségeim ikonjai. Megtaláljátok majd a Twitter-t, Tumblr-t, Instagram-ot és egyéb ilyen közösségi linkeket. Valamint visszateszem majd a cseréket is, pontosabban a kedvenceimet! Emellett lehet majd cserét kérni, de lesz türelmi idő, és ha az alatt az idő alatt megszeretem azt az oldalt/szerkesztőt, aki cserét kért, akkor kikderül a link a kedvencek közé, ha nem, akkor nincs csere, nincs kedvenc.

~162

collegeprincess — 2013-12-27 22:09:24

Szia mindenki! :) Sajnálom, hogy nem írtam, de elég zűrös errefelé az élet mostanában, meg közbejött a Karácsony, ami hiába a kedvenc ünnepem, nem volt olyan szép, mint amilyet szerettem volna. A vizsgáim szerdán és csütörtökön jól sikerültek, semmi izgalom nem volt bennük, és jófej volt a tanár is mindkét esetben. A pénteki Ladies Nedünight már jobb eset volt. Nagy nehezen, - de tényleg megszenvedtünk Beával a műsorért - megírtuk a műsort, elkészültünk, és indultunk. Nagyon, de tényleg nagyon izgultunk, hogy kinek fog tetszeni, kinek nem, ki mit fog rá mondani. Elkezdtük javítani a helyzetet és legurítottunk pár korsó fröccsöt, és a második rész elejére odáig jutottunk, hogy Bea volt az, aki kivette a kezemből a korsót, hogy onnantól nem iszok egészen addig, amíg nem végzünk a műsorral, mert ha így haladok, nem fogom tudni felolvasni. De felolvastuk meg minden, csak párszor megakadtam, de nem volt gáz. Még azoknak is tetszett a műsor, akik már nem oda járnak, és nem is ismerjük őket, csak összefoglalóan, általánosan írtunk róluk egy versszakot a dalban. Kata a major, azt mondta, hogy ügyesek voltunk, és hogy Firmánk, Vien biztosan büszke lenne ránk, ha itt lenne. Szóval már ezért is bőven megérte az a szenvedés a műsorért. :) Utána még táncoltunk a klubban - mert ott volt a nedvesest - aztán páran indultak rokiba, páran vissza a koliba. Mivel én másnap délelőtt jöttem haza, ezért én nem mentem Rockyba, hanem aludni a koliba. Átöltöztem, elindítottam egy filmet a laptopon, aztán lefeküdtem, majd kiszédültem hányni a wc-re, aminek több, mint a fele mellément, de feltakarította természetesen. Másnap a buszon vettem észre, hogy alig tudok fogni a bal kezemmel, majd észrevettem, hogy be van lilulva és be is van dagadva a hüvelykujjamnál a kézfejem... mint kiderült egy cseppet megzúzódott a kezem, mikor szédelegtem ki a wc-re és odabasztam az asztalba. Szerdán amúgy bejött Laura, és már vele lakok. Átrendeztük a szobánkat, most sokkal otthonosabb lett. Jó vele lakni, mert nyugodt természetű lány, de ha bulizik, akkor elengedi magát, és egy kis vadállat tör elő belőle. Próbál alkalmazkodni, ami apartmantársainkat nézve nem egyszerű dolog. Mindezek ellenére hiányzik nekem onnan Bea. Jó, hogy nem sokat volt bent, az egy dolog... hogy nem szeretett takarítani az egy másik, de akkor is olyan volt, mint a testvérem, és ha azt nézzük, akkor az is, mert balektesók vagyunk. De meg lehet ezt szokni, és ha úgy vesszük, akkor laktunk együtt egy tanévet, mert tavaly a második félévben laktunk együtt, most meg az elsőben. És még így is mi maradunk a Danette-duett. A karácsonyról annyit, hogy zűrös volt, és alig vártam, hogy vége legyen. Amit ajándékba vettünk, az mindenkinek jó volt, és tetszett és ami a legfontosabb számomra, örömet okozott. Viszont a keresztapámékkal folytatott viszály, nem hogy lecsendesült volna így karácsony előtt, hanem még fokozódott, mivel most tettek egy csavart az egészbe. Keresztapám felhívta nagyanyám testvérét, hogy visszaadja, amit kapott mert neki nem kell ez a cirkusz, erre ő azt mondta, hogy ha visszaadja, akkor nagyanyámat elszámoltatja fillérre pontosan 10 évre visszamenőleg dédnagyanyám nyugdíjával. Nagyanyám be van szarva, mert anyám nem fog menni keresztapámhoz békülni - hozzáteszem jogosan, mert nem anyám ordibálta rájuk a telefonba, hogy dögöljenek meg, hanem fordítva - keresztapámban meg nincs annyi gerinc, hogy ideálljon anyám elé. És most anyám meg a húga a szar nagyanyám szemébe, hogy hogy lehetnek ilyenek keresztapámékkal. a legrosszabb az egészben, hogy azt hittem, hogy legalább ez a három nap eltelhet majd úgy, hogy erről nem esik szó és nem ezen van a vita, és nem azt kell látnom, hogy anyám megint nyugtatóval alszik el, mert tiszta ideg folyamatosan emiatt, mert nagyanyám még a munkahelyén is ezzel zaklatja. De rosszul hittem, mert nem jött össze... ezen ment a duma, nagyanyám 20 percig nem tudott nem erről beszélni, amikor itt volt szenteste. Ennek az egésznek az eredménye, hogy alig tudok én is aludni, feszült vagyok állandóan, fáj a fejem, beteg is vagyok, szóval tényleg nem volt a legjobb karácsonyunk. Amúgy mindezek ellenére kaptam pár dolgot, amit majd lefényképezek egy posztban. Olyan dolgokat kaptam, amikre szükségem volt és amit szerettem volna és ami fontos. Anyáéktól táskát és egy mamuszt, tesómtól egy felsőt és egy doboz gumit - :D -, keresztanyáéktól egy kis bőröndöt a körmös cuccaimnak és egy pénztárcát - de azt amúgy Lacitól kaptam -, nagyitól és mamától pénzt, Anettéktól Balea ajándékcsomagot cuki táskában, Marika néniéktől pedig egy mécsestartót. Jah meg ide sorolnám a szemüvegemet is, mert elég borsos ára volt és az is majdnem karácsonyra lett meg. Hozzátenném, hogy keresztapám és keresztanyám nem egy család, mivel református vagyok, és ott az a szokás, hogy egyik keresztszülő az apa családjából másik az anya családjából. Nagyon jól esik amúgy az a pár dicséret, amit a chat-ben kaptam, és az érdeklődésetek is. Próbálok gyakrabban írni, csak nem jön össze valahogy. Sok a vizsga, a balhé és a tennivaló is. De megpróbálok változtatni ezen. Ígérem.

~161

collegeprincess — 2013-12-14 18:10:16

Sziasztok :) Először is bocsánat, hogy ilyen sokáig nem foglalkoztam a bloggal. Nagyon sok minden történt velem, és némelyik pillanatban csak kapkodtam a fejem jobbról balra, hogy mi történik körülöttem. Múlt héten hétfőn felmentem Miskolcra, úgy volt, hogy egyedül vonatozok, amitől meglehetősen féltem, miután a múltkor elkezdett fényképezgetni hazafelé a vonaton egy olyan tipikus büdös bunkó kancigány. Mire észrevettem mit csinál, már szált le, és akkor hallottam kattanni a telefon fényképezőjének a zárhangját, amikor elment mellettem. Szóval egyedül eléggé paráztam vonatozni, pláne, hogy már akkor is sötét volt, amikor felszálltam a vonatra, nemhogy amikor odaértünk. De még itthon az állomáson összefutottam Zitával és Kittivel, szóval velük mentem. Nem szekrény méretű testőrök de legalább nem vagyok már egyedül. Kedden nem voltam órán, szóval akár szerda délelőtt vagy kedden este is felmehettem volna, mert csak szerdán volt egy elővizsgám, ami 5-ös lett. Utána szerdán hazajöttem, aztán kicsivel később Bea elköltözött, és jött Lara a helyére. Igazából ez pozitív dolog, mert Bea így is nagyon sokat volt a hármasban, és lehetett is látni rajta, hogy nem érzi jól magát ott az egyes koliban. Larának pedig szüksége van a csendre meg nyugira, mivel tanulnia kell, mert ő végez ebben a tanévben, és nagyon szeretem Larát is. De kicsit mégis szomorú vagyok amiatt, hogy Bea otthagyott. Plusz szerdán volt tesóm szülinapja is, amire kapott tőlem Himalájai sószappant, mivel nagyon pattanásos az arcbőre, és ez elvileg használ majd rá. Jobb ötletem nem igazán volt, mivel ő nem mondta mit kér, én meg tudom, hogy karkötőt, nyakláncot, gyűrűt stb... nem hord. Csütörtökön szemészeten voltam... hát nem mondom, hogy tragédia, de az egészségeshez képest szarok a szemeim. Az egyik -0.5-ös, a másik -0.25-ös. Szóval szemüvegem lesz. Jövőhéten csütörtökön már meg is kapom, de majd csak szombaton tudok róla képet hozni, mert nem leszek itthon jövőhéten. Lesz majd két vizsgám és lesz a Ladies Nedünight, amikről majd írok. Most csütörtöki napom az egyenlő egy konkrét szappanoperával... a lényeg az, hogy keresztapám csinálja a cirkuszt, anya is és anya húga is meg nagyanyám is megkapta azt a telefont, hogy "neki innentől nincs testvére, senkit nem hajlandó megismerni, neki nincsenek rokonai, dögöljön meg mindenki - ezt szó szerint így - anyám is, mi is, nagyanyám is, meg anya húga is az egész családjával együtt." Karácsony előtt annyira jó egy ilyen balhé, hogy jobb már nem is lehetne. Nem volt felhőtlen sohasem ez a viszony anya meg keresztapám között, de ennyire még sosem volt durva. Szóval anyám ki van borulva, tiszta ideg, a húga szintén, minden nap beszélnek, hogy mi van meg ilyenek, nagyi szintén ki van bukva, amit nem csodálok. Nem tudom, mi lesz ennek a vége, de nem számítok sok jóra. Ezért nem írtam, plusz beadandót kell írnom, és arra a két vizsgára is tanulnom kell, meg a Ladies Nedünight-on contrapunkt-ok leszünk Beával, és arra még műsort kell írnunk, amiben mindenkit kifigurázunk. Nem egyszerű, és fingom sincs, ki fog segíteni, mert mióta Bea meg Lilla összekaptak, azóta Lilla nem hajlandó találkozni Beával. Legszívesebben magamra húznám a takarót ma este, és fel se kelnék karácsony reggeléig. Amúgy itt egész nap szakad a hó, szóval van egy kis boldogság is a mai napban, és a múlt hétben.

~160

collegeprincess — 2013-12-03 20:02:34

Sziasztok Sok mindent tervezek ma írni nektek, ha el nem felejtem addig. De nem fogom, mert most gyorsan leírtam :) Először is nagyon sajnálom, hogy a kedvenc oldalaim sorra zárnak be. Sheila is, Sophie is... ráadásul Arachme is privatizálta a blogot, plusz egy olyan oldal, ahol szerettem olvasni a fanfiction-öket, az is bezárt, és nem hoz új részeket. Ők voltak azok, akiket nagyon szerettem olvasni. Viszont, ami nagyon bosszant, hogy sok oldal van például a portállistában, ami már rég bezárt és nem is foglalkoznak vele, vagy csak simán hónapokkal ezelőtt volt utoljára bejegyzés és ennek ellenére mégis ott vannak a portállistában és olyan látogatottságuk van, mintha legalább a világot váltanák meg percről percre ezek a szerkesztők, holott semmit sem tesznek azért semmit, hogy látogassák őket. Mondjuk nem arról van szó, nem vagyok irigy, mert valami miatt mégis látogatják őket. Ezt csak azokkal szemben érzem igazságtalannak, akik meg minden nap egy csomó energiát fektetnek a blogokba és az oldalakba, és a közelükbe sem ér a látogatottság. Nyilván, nem mindenki ezért csinálja, és sokan mondják, hogy maguknak blogolnak, akkor is jól esik nekik, ha nem 6 hanem mondjuk 16 embert vagy teszem azt 66 ember megy fel aznap az oldalra és olvassa, amit ő ír, mert a nem így lenne, akkor naplót írna, nem blogot. A koliban az a helyzet, hogy nincs fűtés... vagyis van, csak nincs meleg, mert hideg a radiátor. Elvileg légteleníteni kellene, de mivel hiába szóltunk, senki nem jön megcsinálni, ezért uncsim jön majd fel megcsinálni, hogy ne fagyjunk meg éjszakánként. Mert most, hogy múltkor esett a hó, és folyamatosan mínusz fokok vannak, és nemhogy hajnalban, de már még este is le vannak fagyva az autók és jegyesek a pocsolyák, így ez para. Múlt héten volt unokatesóm Bea és a barátja Laci 4 éves évfordulója. 4 éve voltak pont együtt, és Laci elvitte vacsizni és megkérte a kezét. Hát otthon nem volt olyan hú de kitörő öröm, de ez van, ezt kell elfogadni. Én nagyon örülök neki, meg anyáék is. És ez azt jelenti, hogy nemsokára lesz lagzi. Én pedig már nagyon elmennék egybe. ;) Otthon hétvégén anyával feldíszítettük a lakást, vagyis inkább én, ő csak mondta, hogy mit hova és hogyan, mert pénteken jött haza a kórházból. Ha pedig rajtam múlt volna, akkor az egész lakás tele lenne műfenyővel, angyalkákkal, csilingelő szarvasokkal és mikulásokkal. Annyira imádom ezt az ünnepet, hogy én már november végétől e körül az egy dolog körül forgok. Sütöttünk mézeskalácsot adventi koszorúnak. Nagyon cuki lett szerintem. Aztán vasárnap csináltunk ekler fánkot is, ami pedig nagyon finom lett... bár nekem egy picit túl krémes és túl édes, de attól finom.

~159

collegeprincess — 2013-11-25 20:04:56

Sziasztok :) Ma elmentünk Beával moziba itt Miskolcon, hogy megnézzük Az Éhezők Viadala második részét, a Futótüzet. Semmi IMAX meg 3D, csak simán. Viszont még így is akkora élmény volt, hogy még mindig a hatása alatt vagyok. Látványnak sem utolsó, de azért a történet sokkal izgalmasabb szerintem. Mármint maga a cselekmény. Komolyan megijedtünk némelyik résznél, és elég sokszor rázott ki a hideg, és tört rám a sírás. Váratlan fordulatok, megható események. Olyan szívesen leírnám, hogy mi és hogyan, de nem akarok spoilerezni. Nézze meg mindenki nyugodtan, és ha teheti akkor moziban. Tényleg. Az tuti, hogy nekem is meg kell még néznem még egyszer, hogy fel tudjak benne fogni mindent, de ez azok közé a filmek közé tartozik amiket, ha kellene akkor 600-szor is megnéznék. Peeta és Katniss romantikus részei, az aréna történései, és az a tény, hogy mégsem annyira jó dolog az, hogy megnyerték. Mert a viadalban senki sem nyer. Csak túléli azt maximum. Hogy nem érhet véget az egész azzal, hogy ők hazamennek és boldogan élnek tovább. Mert ebben a filmben bizonyosodik be, hogy a győzelem után nincs más lehetőség... csak az, hogy valaki bekattan, vagy a Kapitóliumban éli tovább az életét, ami valljuk be, akármennyire fényűző, akkor sem túl boldogító. És igen... sokan megbolondulnak attól a tudattól, hogy oké, hogy nyertek, de megöltek érte jó pár embert, akiknek ugyan az a sorsuk lett volna, mint nekik. Ti láttátok már a filmet? Ha igen, mi a véleményetek? Mi tetszett vagy mi nem tetszett benne? :))

~158

collegeprincess — 2013-11-25 00:17:58

Sziasztok :) Ez egy nagyon gyors kis bejegyzés, de kaptam egy kritikát. Én kértem, és nincs is vele bajom... részben igaza van. November van, de nálam már karácsony. Az már más, hogy még advent sincs, de a szobám otthon már karácsonyi díszben díszeleg, karácsonyos a körmöm. Szóval az, hogy itt karácsonyi a dizi csak egy apró töredéke az ünnep iránti rajongásaimnak. De fog még változni a blog, és karácsonyig sem marad ez a dizi, tervezek egy újabbat majd de az még titok, akkorra a tartalmat is átformálom. A sorkizárt pedig megvan, csak van, amikor elfelejtem :))

~157

collegeprincess — 2013-11-24 16:16:21

Tudom, hogy tegnapra ígértem, de nem sok időm volt rá, szóval ma, most hozom a zenés posztot :) Most azzal a különbséggel, hogy nem a szokványos zenei poszt lesz. Összeválogattam az örökzöld és számomra kedvenc karácsonyi dalokat, zenéket. Nagyon sok már elég régi, mindenki kívülről fújja, de épp ezért örökzöld... van amelyik pedig új, épp ezért nem ismeri még mindenki, de ettől függetlenül szép, új, modern, mégis a hagyományos karácsonyhoz tartozik. Íme hát az én kis listám. Nincsenek sorba rakva. Mindet szeretem. Ugyanúgy, ugyanannyira, nem akarok sorrendet felállítani, mert nem lenne igaz. Wham! - Last Christmas: Igen. Az eredeti verzió... szó sincs Cascadaról. Az már kicsit túl lett dolgozva. Az eredetiben benne van a karácsony, az ünnep és az ünnep szépsége. Train - Shake up Christmas: Egy igazi pörgős karácsonyi dal. Nagyon vidám, és tele van élettel... és boldogsággal. Berecki Zoltán & Szinetár Dóra - Ajándék: Igazi családi dal. Olyan szerető, összetartó családról. És arról, hogy mit is jelent valójában az a bizonyos ajándék, és melyik éri a legtöbbet. Zséda - A szürke patás: Olyan gyerekeknek való dal ez, de mégis annyira szeretem. Egyszerű, aranyos, vidám. Josh és Jutta - Szép Karácsony: Szerintem elég sokan ismerik, én szeretem is nagyon. Ahogy írtam, modern, de mégis van benne egy kis hagyományosság. Ásós Attila - Ünnep: Nem néztem a Megasztárt. Talán még az első évadot, de arra sem emlékszem, annyi volt már. Viszont a karácsonyi albumuk, az nagyon tetszik... nagyon szeretem. Mondjuk nem mindet ennyire, de van egy pár, ami különösen a kedvencem. Nem éppen az a vidám karácsonyi dal... lassú, mély értelmű dal, és ezt nagyon szeretem benne. Bencsik Tamara - Itt a karácsony: Olyan, mint az előző. Lassú, mély, nem tipikus vidám dal, de mégis annyira szeretni való. Legalábbis szerintem. A következőhöz hasonlóan nem csak az ünnepről van szó benne, hanem az emberek közötti kapcsolatokról is. Hien - Legyen ünnep: Ahogy a Bencsik-dalnál is írtam, kapcsolatok, érzések, ünnepi hangulatban. Mert igen... rossz az, ha valaki nincs velünk egész évben, de ha valaki karácsony napjain sem lehet velünk, az mindennél rosszabb. Tudom és ismerem az érzést. Bármikor máskor elviselhető, de akkor nagyon rossz. Csondor Kata - Add tovább: Szerintem mindenki kívülről fújja, hála a T mobile-nak. Év közben unom, mert anyámnak ez a csengőhangja. Viszont ilyenkor, karácsony előtt olyan jó hallani. Csondor Kata - Fényből szőtt új világ: Ez is volt reklámban, de ez annyira szerintem senkinek nem megy, mint az előző. Szerintem sokkal szebb, nekem legalábbis jobban tetszik. Olyan nyugodt. Mariah Carey - All I Want for Christmas: Erre egyszer táncoltunk a karácsonyi partyn. Akkor szerettem meg igazán. Amúgy meg szerintem aranyos. Santa Claus is coming to town: Annyian éneklik és énekelték már, hogy inkább nem írok szerzőt. szerintem nem kell magyaráznom, hogy miért van itt. Tipik karácsonyi zene, vagy ha úgy jobban tetszik, akkor dal. Igazi örökzöld. Jingle Bell Rock: Mint az előző, bár ez már nem az eredeti verzió. Egy kicsit felturbózták, de így is jó szerintem. Én szeretem, ez is olyan örökzöld dal. TNT - Fehér karácsony: Ugye mindenki emlékszik még erre a fiúbandára? Én igen... tomboltam a koncertjükön, mikor kicsi voltam. A dal nem tőlük származik, de én az ő hangjukkal szeretem a legjobban. Ha elmúlik karácsony...: Vissza az örökzöldekhez, csak magyarul. Ez az első olyan karácsonyi dal, amit tudatosan tanultam meg a suliba, és emlékszem is rá. Többet erről most nem... imádom, szeretem és mindig sírok rajta. Halász Judit - Karácsony ünnepén: Mindig ez az a dal, ami először megy a lejátszóban, amikor leülünk ebédelni/vacsorázni karácsonykor itthon, mi négyen. Ezt majd később írom le egy karácsonyi posztban. Happy Gang - Szent Karácsony: Mind közül a legeslegkedvencebb. ez is valahonnan gyerekkoromból dereng, s azóta imádom ezt a dalt mindegyiknél jobban. És az a szöveg benne: "Nem lehet, a egyedül senki az angyalok vigyáznak rá." Ez is kicsit sírós dal, de annyira szeretni való. Hát ennyi lenne ez a lista. jövök még majd a tipik karácsonyi gyerekdalokkal, ünnepi szokásainkkal, meg különleges szokásokkal és ilyenekkel. Szokjátok, hogy ahogyan telik az idő, úgy lesz egyre több karácsonyi s szilveszteri posztom.

~156

collegeprincess — 2013-11-22 21:42:10

Sziasztok! Örömmel láttam ma, hogy ismét kikerültem a portálajánlóba! Remélem ezáltal újabb és újabb olvasók fognak majd ide ellátogatni és remélhetőleg itt is maradni, és rendszeres olvasómmá válni! :) Ma elmentem unokatesómmal vásárolni. Nem vettem sok mindent, csak két felsőt, egy leggings-t és egy csizmát. Nem ígérem, hogy fotózom és felteszem, mert most nincs nálam gép, vasárnap estére meg elfelejtem. Anyának nyilván egyik sem tetszik, és direkt ezért nem vele mentem vásárolni. Agyfaszt kap attól, hogy nem aggatom tele magam neon és élénk színekkel meg nem hordok bő szárú farmert. Ő sem ilyen, éppen ezért zavar ez. Tudja jól, hogy nem szeretem a nagyon kirívó színeket... a rózsaszínt meg el sem tudnám magamon viselni. Kérdés, hogy akkor minek vegyem meg? Annak, hogy kiadjam rá a pénzt, mert neki tetszik, de én sosem fogom felvenni? Hogy ott álljon a szekrényben egy pár hónapot/évet, és kidobjam úgy, hogy a címke még rajta van? A másik, ami miatt kiakaszt ez az egész, hogy van köztünk 20 év... mind a kettőnknek megvan a maga stílusa. Nem értem, hogy miért nem lehet elfogadni azt, hogy én így öltözködöm? Miért nem tudja elfogadni azt, hogy 20 éves vagyok, van egy kialakult saját stílusom, ami nem egyezik meg az övével, és nem 2 éves vagyok, akit úgy öltöztet, ahogyan neki tetszik. Komolyan tök jól esik, hogy megvettem ezt a pár cuccot magamnak, tökre tetszik, meg minden erre leszarozza mindegyiket. Ezen kívül amúgy le sem szarja, hogy mi van velem, mit csináltam a héten, mi történt velem... el van foglalva azzal, hogy tesóm mekkora jó gyerek lett a suliban, tanul, bejár rendesen a többiekhez képest mennyire okos, az ofija külön kiemelte őt. Mindemellett pedig ki van akadva, hogy mindig bulizni jár meg a barátnőjéhez, és elkéri a kocsit, meg kér pénzt bulira meg ilyenek. Könyörgöm... 19 évesen hova a fenébe menjen el dolgozni? Amikor iskolába jár... ráadásul nem is úgy, mint én, hogy akkor van órája, amikor, hanem reggel 8-tól délután 4-ig ott van. Meg ugyan... 19 évesen, egy szál érettségivel, gyakorlat nélkül, szakma nélkül (most tanul szakmát), hova a jó büdös francba vennék fel? Amikor annak alig van munkája, akinek van szakmája, meg jó pár év gyakorlata? Nem 20-25 évvel ezelőtt élünk, amikor annyira természetes volt, hogy 20 évesen munkája van az embernek... itt 30 évesen is összeteszi az ember a kezét, ha van munkája. Mindegy... ennek ellenére várom a karácsonyt és a telet, ami reményeim szerint - és az időjárás-jelentés szerint is nemsokára ideér. Elvileg szerdán-csütörtökön már havazni fog. Én tényleg nagyon várom már. Sokan látni sem bírják már most a mikulásokat, szaloncukrokat, karácsonyi díszeket - boltokban díszleteket - kivilágításokat, de én igen. Én imádok bemenni a boltokba, mert minden ezt az ünnepet jelképezi. Valamint, találtam egy képet, ami kifejezi azt, hogy miért is szeretem ezt az évszakot, ezt az ünnepet. Ezzel búcsúzok ma, mert többet nem nagyon tudok írni, mert más nem nagyon történt. Holnapra megpróbálok összeszedni egy zenés posztot :)

~155

collegeprincess — 2013-11-19 16:11:51

Sziasztok :) Igen, dizicsere törént, mert én már most nagyon karácsonyi hangulatban vagyok. Már most alig várom, hogy a város tele legyen fényekkel, a sétálón ott legyenek a bódék, ahol minden dugig van tömve karácsonyi cuccokkal. Hogy essen a hó, hogy a csizma alatt ropogjon, miközben megyek valahová. Hogy otthon bent a melegben egy finom tea mellett filmet nézzünk, vagy beszélgessünk. Vagy kint egy pohár forralt borral a kezemben sétálgassak a városban, vagy csak elszívjak egy cigit. Mert annyira szeretem ennek az időszaknak a hangulatát. Azt, hogy nagykabátot, sálat, sapkát és kesztyűt kell hordanunk. A tél illatát, a hó csillogását az út és a járda szélein... igen, még akkor is, amikor már elkotorták a havat, vagy egy kicsit már sáros ott, ahol az emberek járnak. Az utolsó bejegyzés óta sok minden történt, és mégis semmi sem. Voltunk a gólyabálon, Réka megcsinálta a hajam, Lara a sminkem, aztán berúgtunk még a koliban. Olyan este 11-éjfél körül mentünk le a bálra. Szétnéztünk mindenhol, leadtuk a kabátot, táncoltunk, buliztunk, férjet kerestünk (mert van házasságkötés is a gólyabálon). Aztán Beával összevesztünk, mert olyan dolgot vágott a fejemhez, ami tényleg szíven talált. Vani meg megint szép szavakkal illetett, de ezt már megszoktam. Én kisírtam magam, Bea utánam jött, tovább veszekedtünk, megbeszéltük. Ez általában így megy. Azért esett igazán rosszul, amit mondott, mert nekem tényleg nagyon fontos... én tényleg nem csak a barátomként tekintek rá, hanem mint a testvéremre. Ellenkező esetben csak ott hagytam volna és nem is foglalkoztam volna vele, nemhogy még el is sírjam magam emiatt. A hétvégét a koliban töltöttem, nagyrészt filmet vagy sorozatot néztem, pihentem, jah meg kitakarítottam. Vasárnap éjszaka kiderült, hogy tényleg alig számíthatok valakire, amikor nekem kell valami. Ráírtam Blankára, hogy jön-e hétfőn órára. Azt mondta, hogy igen, mert zh lesz. Én erről nem is tudtam... mindegy, a válasz annyi volt, hogy flegmán közölte, hogy ő már nem áll le gépelni éjfélkor, szóval nem tud anyagot adni, és amúgy se mondjam neki azt, hogy én még most hirtelen nekiállnék tanulni. Erről ennyit... pedig aki ismer, az tudja rólam, hogy ha kell, akkor hajnal kettőkor fogok nekiállni tanulni. De ennyi volt a segítség csoporttársaim irányába. Múltkor én elkértem a jegyzetek miatt egy füzetet, lemásoltam, lefényképeztem, majd elküldtem Blankának, s mivel ő nem tudott kimenni belőle, én kb hajnal 2-ig segítettem neki, hogy mi után mi következik, melyik szó micsoda amit nem tud kiolvasni. És tavaly is ez ment... én szkenneljek, mert szobatársam tud, és fénymásolja, kerítsek a neten anyagot, kérjek el jegyzetet... és ez a hála. Meg az, hogy lenéznek a faszba, mert én nem ülök minden órán vigyázzban, fél órával korábban érkezve, bulizok gyakran, van sok óra, amire nem járok be, mégis írhatok zh-t, kapok aláírást, meg jó jegyeket - sokszor még jobbakat is, mint ők. Amúgy a bloggal elég nagy változásokra jutottam. Már nem érdekel ki olvassa és ki nem. Levettem a számlálót, levettem a cseréket - már régen - és már a kedvenceket is, a Twitter is eltűnt, a programfüzet is, és még sok minden más. A menü is más lett, és át is fogom kicsit szervezni majd a dolgokat. Így két oldalsó modul lett, ami szerintem bőven elég egy bloghoz. Remélem tetszik azért :) Várom a véleményeket a blog új dolgaival és magával a bejegyzéssel kapcsolatban is.

~154

collegeprincess — 2013-11-14 18:14:58

Sziasztok :) Elég sok dolog történt a héten, de nem tudok mindig, mindent leírni :) vasárnap visszajöttem, és még mindig nem volt semmi infó a csütörtöki képszakadás-buliból. Azóta sincs. Hétfőn bementünk Beával a városba:) Összefutottunk Kingával, beültünk A Levesbe, utána pedig a Zöld Sárkányba. Én marokkói pulykalevest ettem, Bea meg valami cukkinis nem tudom micsodát. Vettünk hozzá bagettet is, ami engem kicsit a gyrosra emlékeztet, csak meggrillezve. Mármint abban, amit én vettem volt sali, meg szósz meg csirkehús. Ezt beleteszik a kettévágott bagettbe, és így egyben meggrillezik. A csirkehús nyilván elő van sütve. Nagyon finom. A Zöld Sárkány egy teázó, ami nagyon hangulatos. igazi nyugalom, halk zene, fent ülsz a földön a kis párnákon a kis asztalkáknál... totál harmonikus. A teázó különlegessége, hogy ott nem lehet filteres teát inni. Csak szálas teák vannak, és egyik sincs ízesítve. Cukrot tudsz bele tenni, de igazából szerintem az se nagyon kell bele. Újévi kívánságot ittunk, ami egy szegfűszeges, mandulás tea. Van még benne sok minden, csak nem jegyeztem meg. Ajánlom amúgy mindenkinek, hogy szálas teákat igyatok inkább. Sokkal finomabb és egészségesebb, mint a filteres tea, mert ebben tudod, hogy mi van. A filterekbe bármit beletehetnek, plusz a filter sem az a hú de egészséges dolog... pedig az is beleázik a teába. Sokkal intenzívebb a tea íze, sokkal karakteresebb... és tényleg érezni rajta minden ízt, és így jobban előjön a tea pozitív hatása... még ízesíteni sem kell. Utána Beával még elmentünk a plázába, és visszafele megláttunk egy kis butikot, ahol megláttunk pár karkötőt, és vettünk magunknak barátságkarkötőket. tök cukik. Hétfőn este elmentünk bulizni. Pontosabban a hármas koliban ittunk Rékáékkal, meg még nagyon sok mindenkivel. Mindezt csak azért, mert ismét volt karaoke a rockyban. Nem hittem volna, de sikerült berúgnom rendesen, énekeltem egy csomót, meg veszekedtem is. Kavartam egy sráccal, aki elvileg Katival volt. Vagyis Kati hívta, hogy jöjjön velünk inni, és amikor elkezdett balhézni, akkor megkérdeztem tőle, hogy mi van, azt mondta, hogy kialakulóban vannak köztük a dolgok. A srác is mást mondott, mert szerinte meg semmi olyan nem történt közöttük, ami arra adna neki okot, hogy csinálja a hisztit. Mindegy... berágtam, otthagytam a picsába és buliztam tovább... meg ittam tovább. Aztán valahogy később megtalált, és megint smároltunk, de Kati akkor már egy másik sráccal volt. Ennek ellenére még ma is úgy néz rám, mint a véres ingre, de mindegy, a sráccal nincs semmi, és nem is nagyon lesz szóval ennyit erről. Kedden órán voltam csak, meg itt a koliban, aztán este átmentem a hármasba Rékáékhoz és közösen néztünk pornót. Igen pornót. Visszajöttem, mert szerdán meg szintén órám volt 10-től és után tanulnom is kellett volna. Beával bementem a Csernus előadásra jegyet venni, de sehol nem volt már, szóval beültünk A Levesbe megint, és ettem juhtúrós sztrapacskalevest és Caesar bagettet. Amúgy nem ezt ettem volna, hanem epres banánlevest, csak az már nem volt. Este tanultam... vagyis hajnal 3-ig... utána írtam puskát. Felesleges volt... simán tudtam ma dolgozni a füzetemből. Az összehasonlító politológia zh-m 120 pontból 108 pontos lett, a nemzetközi kapcsolatok zh-m pedig 120-ból 111 pontos lett. Mind a kettő 5-ös, és mind a kettőt megajánlotta félévi jegynek. Most pedig filmezünk Beával, a holnapi gólyabált pedig még meglátjuk.

~153

collegeprincess — 2013-11-10 00:05:05

Sziasztok :) Megint régen voltam, de tényleg nem direkt. Nem nagyon volt időm blogolni, mert elég sok a tanulnivalóm, meg órákra is muszáj bejárnom, hogy meglegyen majd az aláírásom, hogy mehessek vizsgázni mindenből. Emellett pedig nyilván ott van még a szociális élet is. Múlt héten vasárnap mentem vissza a koliba, mert a hétfői órámra most már be kell járnom. Eddig nem volt kötelező, mert ez a tárgy egy első év, első féléves tárgy, csak akkor nekünk nem volt tanár. Második félévre viszont már igen, és akkor volt vele Esztétikatörténet meg Ember és Művészet óránk. Most pedig mondta, hogy nem kell bejárni egy ideig, mert ugyan azt mondaná el. Most viszont letelt az az idő, így be kell mennünk. Hétfőn egy laza ivást terveztünk, de elnapoltuk, és akkor nem volt semmi extra. Kedden órán voltam, utána bevásárolni a koliba, este meg filmeztem. Szerda szintén így telt el, minden extra nélkül. A csütörtök viszont eseménydús volt. 4-ig órán voltam reggeltől, és mikor visszaértem, akkor írta Bea, hogy a kettes koli klubjában buli lesz, Kolimpia résztvevőknek. Ingyen pia meg stb. Gyors zuhi és hajmosás-vasalás után átmentünk Rékáékhoz a hármas koliba, ott elkezdtünk borozgatni, majd utána mentünk át a kettes koliba, ahol pálinkáztunk, jägereztünk, vodkáztunk és whiskyztünk... így szépen sorban. van aki szerint már ott sem tudtunk fókuszálni... tényleg nagyon berúgtunk már ott is. Utána lementünk a rockyba, ahol össze-vissza tarháltunk cigit idegenektől, meg cápáztunk egy csomó piát. Amire 2 mp-ig nem figyeltek oda a tulajdonosai, azt mi simán behúztuk. Olyan piákat ittunk össze, amibe belegondolni sem merek. Mindennek eredménye, hogy a rockyból, körülbelül az első fél óráig vannak emlékeim, a többit mesélték, de még így se tudja senki és én sem, hogy kivel, mikor és hogyan mentem fel a koliba. Komolyan tök homály az este 70%-a körülbelül. Életemben nem voltam még ennyire készen, mint most. Elvileg Verával is buliztam, meg Zsuzsival is... ezt ők mondták, mert én tényleg nem emlékszem rájuk. Zsuzsi szerint nagyon partyztam és random smároltam pasikkal. Pénteken felkeltem vagy fél 11 körül, beszéltem Verával facen... viszont az a gáz, hogy erre sem emlékszem, csak bizonyítja a gépem. Utána visszafeküdtem, hogy még kicsit alszok, de Verával meg volt beszélve, hogy 3/4 3-kor tali a koli előtt, megyünk a buszhoz., és még azt is leírtam neki, hogy beállítom él 2-re a telefonom, hogy keltsen. Ebből az lett, hogy én negyed 3-kor keltem, rohantam zuhanyozni, utána kapkodva öltöztem, mosogattam és pakoltam össze, de elértük a buszt, a vonatot, szóval minden király. A buszon ültem a pályaudvar felé, amikor Bea hívott, hogy mi történt, hol vagyok, és miért fekszik ő tök pucéran az ágyában. Itt tört össze bennem minden remény arra irányulóan, hogy majd ő informál, hogy mi történt. szóval továbbra sincs semmi infónk, de ez így jobb is szerintem. Bár a partyképektől félek. A durva, hogy semmi bajom nem volt, mármint nem hánytam meg semmi egyéb, csak a fejem fájt, és picit hányingerem is volt. De ezt megoldottam egy Dedalonnal meg 3 Rubophennel. Tényleg ne ítéljetek el, hogy ilyen lett ez az éjszakám, de az a helyzet, hogy ezen a héten, csak egyszer buliztam, akkor viszont nagyon. Azóta is keresem facen a gépész klub pultosát, mert nagyon bejött/bejön, de nem emlékszem az arcára rendesen, szóval ilyen veszett ügy ez. Plusz a héten legalább nem másztunk fel semmi emlékműre, olajfúróra stb-re... nem akartunk rendőröket kergetni, szóval lájti volt még ez.