Klnsebben a napjaimrl mostanban nem is rtam semmit. Nos, mg mindig itthon vagyok, mert fent kb csak egy nagycsom pnzt elb*sznk pira meg cigire meg minden hlyesgre, de megfogadtam, hogy ezentl sprolsabb leszek, mert csom minden msra is el tudnm azt a pnzt szrni.
Itthon pedig minden szar. Nyr lvn minden nap szakad az es. Ma pldul nem volt 2 olyan ra egyhuzamban, amikor ne szakadt volna az es. De sz szerint... nem csak csapkod egy kicsit, hanem sz szerint, mintha ntenk odafentrl. Ebbl pedig mr rohadtul elegem van. Nem lehet kint csinlni semmit. A kutya meg van veszve, mert unatkozik, de a teraszon nem lehet vele jtszani, mert az csszik az estl.
Nyr van, denem lehet napozni, nyr van, de nem lehet este szalonnt stni, nyr van, de nem lehet a folyparton lgni, nyr van, de nem lehet a medenct fellltani, nyr van, de nem lehet kint focizni, futni, kosarazni, egyszeren semmit nem lehet kint csinlni. s ettl megrlk.
A kuytt is meg kellene frdetnem, mert szegny mg mindig elg menhely-szag, meg viszket a sok portl, ami a szrbe meg a brre tapad, de nem lehet, mert ilyen hideg van, szerencstlen itt kapna tdgyulladst. Arra meg nincs szksg.
A jv hten lesz mg 2 vizsgm, de ha gy jn ssze, akkor 3, mg nem tudom. A baj csak az, hogy nem visz r a llek, hogy beleolvassak a jegyzetekbe, arra meg vgkpp, hogy tanuljak is. A gond az, hogy a lelkiismeretem viszont furdal, hogy nem tanulok... ha j id lenne s azrt szarnk az egsznek a kzepbe akkor nem rdekelne, de gy... Nem j ez gy sehogy sem.
Br mondjuk jobb lesz, ha felkszlk, mert azt mondjk, hogy az elmlt 50 v leghidegebb s legcsapadkosabb nyara vr rnk. A gz az, hogy n abba bele fogok rlni. Szeretek lusta lenni, meg szeretek csak gy lenni... de olyankor, amikor olyan dolgokat kellene csinlnom, amik nem rdekelnek, vagy untatnak... Na nyron ilyen nincs... akkor gek a tett-vgytl, sosem brok lellni, llandan ton vagyok, , bulizok... de most... :/ Lehangol ez az egsz, s ez nem j gy...
AJÁNLOM AZ OLDALT
Sg
j hozzszls
Frissts
“Flek a tkrtl. Mindennap belenzek s vgigmrem magam. J alaposan, ahogyan a fik szoktk. De n a hibimat ltom. Magamat. A hibt. Hogy csnya a brm, nem jl ll a hajam, a szemem kariks, az orrom tl nagy, a fogaim rendetlenek, a hasam tl nagy, a cspm szles, a fenekem lapos, de nagy, a combjaim, mint kt sonka. Utlom. Mindent.”