~175
Néha csak elfelejtjük, hogy mennyien szeretnek minket. Hogy mennyien adnák az életüket csak azért, hogy egyetlen mosolyt lássanak az arcunkon. Nem valami hazug, magadra erőltetettet, hanem egy amolyan igazit, valódit. Hagyd, hogy megtegyék. Hagyd, hogy bejöjjenek az életedbe, és ne zárd el őket, hiszen lehet, hogy az az erő, amit keresel, bennük van - adnák is, csak te épp elzárkózol előle. Nem kell mindent egyedül végigcsinálnod. Van, amikor igenis el kell fogadni, hogy valaki jön, és segít. Hogy elmondja azt az egy mondatot, ami tovább visz, vagy csak megölel, és elmondja, hogy bárhogy is legyen, ő szeret és melletted van.
|