"Rossz voltam, s te azt mondtad jó vagyok,
Csúf, de te gyönyörűnek találtál.
Végighallgattad mindig, amit mondtam,
Halandóból így lettem halhatatlan."

"Veled is megtörténhet egyszer, hogy sírsz egy régi perc után,
S reszkető kezekkel egy dalt keresel a néma zongorán."

"Könnyebb volna azt hinnem, hogy meghaltam egy időre,
mint hogy szünet nélkül éltem, csak nem emlékszem."

 "Nagyot dobbant a szívem, de nem akartam hinni neki. Már úgy éreztem, hogy megszabadultam mindentől, visszatérhetek a világba, és újra részt vehetek benne. Túl vagyok a nehezén - bár még hiányzik."

"Belefáradtam a harcolásba. Szeretném, ha valaki értem harcolna.
Belefáradtam abba, hogy aggódjak valakiért. Azt szeretném, ha valaki értem addógna.
Belefáradtam abba, hogy magam legyek... Én az Övé akarok lenni."

"Az életben soha ne magyarázkodj senkinek. A barátaidnak nem kell, az ellenségeid úgysem hiszik el, a hülyék pedig nem értik meg. A te saját életedben jogod van döntéseket hozni: mi az, amit tenned, vagy mondanod kell, akkor és úgy ahogy te akarod. Ha elrontod, szerzel egy rossz tapasztalatot, ha pedig jól döntesz, élvezheted. A lényeg, hogy sose add fel önmagad, hogy másnak megfelelj. Az életed egyedülálló, csak a tiéd. Élvezd, ahogy te akarod!"

"A remény olyan, mint egy üvegszilánk a talpadban. Amíg a húsodba vág, addig minden lépésnél fájdalmat okoz. De ha kihúzzák, vérzik ugyan egy darabig, és az is eltart egy ideig, amíg begyógyul, de a végén ismét tudsz járni."

"Nem. Majd akkor leszek jól, ha magam mellett tudom Őt."

"Addig nemvagy részeg amíg kapaszkodás nélkül tudsz a földön feküdni :)"

"A viszonzatlan szerelemnél csak egy rosszabb van, ha nem vagy benne biztos, hogy tényleg viszonzatlan."

"Vágyom rád de nem tudom miért, ritkán látlak, mégis mindig csak ugyanazt érzem, hiába akarlak elfelejteni. Mikor meg találkozunk nem merek veled beszélni mert félek. De nem tudom mitől. Mikor mással látlak pedig harag gyúl bennem és azt kívánom bár csak ne is találkoztunk volna, mert akkor nem rád gondolnék egyfolytában."

"Szomorú amikor úgy érzed senkinek sem kellesz... Amikor már mindenki rátalált arra akire vágyik... De te egyedül vagy és gondolkozol "Mi értelme élni?" Persze nem teszel kárt magadban. Csak a gondolataid gyilkolják egymást."

"Szerelmed meghozta szívembe a tavaszt, vedd észre, hogy szeretlek, te paraszt!"
 

dear...

"Változnak az idők,
vele változok én is.
Mással voltál tegnap,
de rábasztál, mert én i!"

‎"Mielőtt egy kis hülyeségen összevesztek, mielőtt megharagszol, mielőtt elkezdenél nyávogni... gondolkodj el egy percre! MEGÉRI?!
Megéri felkelni reggel úgy, hogy ő nincs? Megéri lefeküdni este úgy, hogy tudod holnap már nem láthatod? Megéri egész nap dühösen, de mégis szeretettel gondolni rá, miközben ott lehetnél vele? NEM! NEM ÉRI MEG. Mert minden perc együtt, egy soha vissza nem hozható pillanat.. És semmi nem ér többet ennél."