Hali :)

Nagyon régen volt időm blogolni. Szinte minden időmet lefoglalta a munka vagy a pihenés. A harmadik héten ugyanis már nem a kézi csomagolóban voltam, hanem letettek a csomagológépekhez. Gábor a műszakvezető csak simán odajött hozzánk, és annyit mondott, hogy Brigitta, Eszter ti velem jösztök. Jobb, mint a kézi, nem uncsi, csak fárasztó a napi 8 órás folyamatos állás. Minden gépnél 4 ember van. Egy műszerész és 3 személyzet. Ezért, hogy ne kavarodjanak a dolgok, átraktak állandó délutánról 3 műszakba. A délelőtt húzós és pörgős, az éjszaka viszont kevésbé pörgős, mert nincs bent az igazgatóság. Jah, és éjszaka a fizetésem is több. 

A múlt héten nyaralni voltunk Hajdúszoboszlón. Jó idő volt, csak két napig esett. Annyira hűdejól nem éreztem magam, mert anya meg apa elvoltak maguknak, tesóm is a barátnőjével, én meg végig egyedül. Jó volt, mert kipihentem magam, de nem volt az a húdebulis nyaralás. 

Jövőhéttől kezdem újra a munkát. Délutános leszek, és másik műszakba kerültem, nem a sajátomba. Tök mindegy, a lényeg, hogy lesz még pénzem. Mondjuk szívesen visszamennék a régi csapatomhoz. 

Lecseréltem a külsőt az oldalon, mert a VB-nek már vége. Számomra a végeredmény nagyon jó, mert a Nationalelf nyert. Megérdemelték, hiszen nagyon régóta és nagyon keményen dolgoztak már ezért. Büszke vagyok rájuk, és tényleg igazi boldogság öntött el, amikor a meccs végén Götze eldöntötte a meccset. 

Sziasztok :)

Továbbra is dolgozom, továbbra is délutános vagyok. A múlt héten kedden már nem dohányt tömtem, hanem a peremezőnél voltam előkészítő. Pecsételtem a fém fedeleket, és tettem a kombidobozta, valamint figyeltem, hogy pakolgassam a dobozokkal teli tálcákat a peremezőnek és elvittem a kész tálcákat. Utána matricákat ragaszottam a megtömendő dohányzacskókra. Szerdán, csütörtökön és pénteken körülbelül 4 óráig a piros Festival dohányt tömtük, amitől már herótom volt. De pénteken látta a csoportvezető, hogy már nem bírom a vénasszonyok pletykáit ott mellettem, és mondta, hogy menjek ragasztani. Áldottam érte, mert a piros festivalból is elegem volt meg a vénasszonyokból is. 

Valamint pénteken még műszak előtt felmentem a bérre, és megkaptam életem első fizetését. Mikor megláttam, mennyi elkerekedett a szemem. 28.000 forintot kerestem egy hét alatt. Fontos, hogy elfáradtam ugyan, de nem öltem meg magam a munkával, és egy hét alatt ennyit keresni számomra nagyon jó volt. 

Tegnap a csoportvezetőnk odajött négyünkhöz, és kérdezte, hogy kinek van kedve adójegyet ragasztani, vagy peremezni, mert kell neki 3 ember. Egy jegyet ragasztani, kettő a peremezőhöz. Eszter a jegyeket ragasztota, Anita pecsételte és pakolta a fedeleket és a dobozokat nekem, én pedig a peremezőgépet kezeltem. Furcsa volt, és ijesztő először, mert ahogy a helyére teszem a dobozt, és kicsit megemelem a kart, elkezdt forogni a doboz eszméletlen sebességgel. Amikor pedig mint a két hengert átfordítom rajta akkor ki is löki a dobozt, amit el kell kapnom. Nem volt egyszerű. Volt, amikor túl gyorsan fordítittam rá a hengert, és megtekerte a dobozt, de összesen 7 doboz selejtem lett, ami a csoportvezetőnk szerint jobb, mint nagyon jó. Este 10-re 1620 dobozkát peremeztem le. Van eredménye is, mert nagyon fáj a tenyerem, mert fogni kell erősen a kart, és van, amikor üt is a kar egy kicsit. A mutató és a középső ujjam között a tenyerem meg van dagadva és fáj is, de ennyit még simán elviselek azért a 28.000-ért. 

Vannak, akiknek nem tetszenek dolgok. Például van két csaj - ikrek - akik egy másik gyárból jöttek, és kedden az összesen 40 perc szünet helyett ők 62 percet tartottak, és amikor a műszakvezető szólt nekik, akkor még ők voltak felháborodva. Sőt megkaptam tőlük a nyalis jelzőt is. Ami szarul esik. Oké, apa ott dolgozik már 24 éve, és igen, szólt, hogy mikor vesznek fel embert, és bevitte az önéletrajzom, és oké, hogy ismer embereket, de ne mondta, hogy tegyenek ide vagy oda. Szóval szó nincs arról, hogy engem apa támogatna hátulról. De ha igaz lenne, akkor meg azért esne szarul, mert mindenki kihasználná az adódó lehetőségeit. Múlt héten kedden, hogy engem áttettek máshova, mondta az egyik lány, hogy az ikrek közül az egyik szájhúgálva mondta, hogy nem véletlen, hogy pont engem tesznek át máshova, és hogy pont nem nekem kell ezt a szart csinálnom. Tegnap, hogy 4-en - mert Petra ment matricázni - kerültünk máshova, és nem dohányt tömtünk, mondták, hogy miért pont minket tesznek máshova, miért nem mehetnek ők géphez. Erre meg csak annyit tudnék mondani, hogy ők is mondhatták volna, hogy ők szívesen mennének máshova. 

Szóval ennyi történik mostanság. Jah, már foglaltam is szobát a koliba, Petrával fogok egy apartmanban lakni, aminek örülök. :)

Hali :)

Összejött a munka, pénteken hívtak, hogy a héten hétfőtől délutános műszakban dolgozok. Tök jól elvagyok a munkával. A Dohánygyárban sok az ismerős eleve is, mert ott dolgozik apa, bár nem egy helyen és egy műszakban vagyunk, meg rokonok, ismerősök dolgoznak már ott nagyon régen. A csoportomban is van ismerős, szóval egészen jól érzem ott magam. Nem egy ördöngös feladat, amit csinálnom kell. Kézi csomagoló osztályon vagyok egyenlőre. Ergo a dohányt kell beletömnöm a zacsiba vagy dobozba. Nyilván ki kell mérni, de ülök egész nap, és pakolom a zsákból a zacsiba a dohányt, lemérem, hogy pont annyi legyen amennyi kell, lezárom a zacsit és beteszem a dobozba. Egy dobozba 20 zacskó dohány megy bele, és én tegnap 10 dobozt csináltam, ami 200 zacsit jelent 8 óra alatt, ami egész jó teljesítmény. Vagyis kevesebb, mint 8 óra, mert az oktatások miatt kb fél 4-kor kezdtünk munkába. Kicsit egyhangú munka, de úgy vagyok vele, hogy 4300 Ft +300 Ft műszakpótlékért eltömködöm a zacskókat. Viszont 4 óra után van három szünetünk, amire akkor megyünk el, amikor mi akarunk. Van 2x10 perc és 1x20 percünk. De bármikor mehetünk WC-re, elmehetünk inni. A cigit a szünetekbe kell elintézni. Cigit is biztosítanak, a kijelölt dohányzókban ott van vagy 600 szál kirakva, amiből ha egymás után zsinórba szívsz hármat, akkor se szól rád a kutya se. Mondjuk mondták, hogy a zacskótömés csak mézesmadzag, 2-3 nap után áttehetnek minket gépre. Én azt is vállalom. Annyira nem lehet ördöngös munka pláne, hogy apától néha hallom, hogy néhányan nem épp eszes emberek. 

Amúgy meg VB VAN!!! Van VB-s kalapom, rövidgatyám, Németországos papucsom, karkötőm és beszerzek még mezt és pólót is majd, csak kapjak fizut. Szerencsétlenségemre csak azt a meccset nem láttam, amire nagyon kíváncsi voltam, a Német-Portugál meccset kihagytam a meló miatt. De hallottam, hogy a kis bajor Müller nagyon ügyes volt, meg nyilván nem csak ő, hanem mindenki és megríkatták Ronaldot. Büszke vagyok rájuk. A következő meccset már remélem a TV előtt ülve izgulhatom végig. 

Hali :)

Az előző bejegyzéshez annyit, hogy túltettem magam az egészen, és nem érdekel. Felesleges olyan embereken idegesítenem magam, akik miatt csak boldogtalan vagy szomorú leszek, mert ha ezekre a dolgokra pazarlom az időt, akkor lemaradok arról, ami jó az életemben, és elveszítem azokat az embereket, akik boldoggá tesznek, mert nem velük foglalkozom. 

Elég sok idő telt el az óta, hogy legutóbb írtam bejegyzést. Sok minden is jött közbe. Volt egy Selmec, ami különösen jó volt, hiszen Selmec az a város, ahonnan a nekem oly sokat jelentő diákhagyományok indultak, úgy 3-400 évvel ezelőtt. És ott lehettünk mi is. Járhattunk azokon az utcákon, megnézhettük azt, amit ők nap, mint nap láttak, bejárhattuk az ő iskolájuknak a területét, ami a mi campusunkhoz képest területileg ugyan kb lófasz, de nagyon szép. Kocsmáztunk, bányát jártunk, szakesteztünk, daloskönyvbe írtunk, juhtúrós sztrapacskát ettünk meg fokhagymalevest, meg vágott sört ittunk. 

Volt egy MEN, ami eléggé alulmúlta a várakozásunkat, mivel a 3000 forintos bérletért az éven csak 3 napos rendezvényt kaptunk (tavaly ugyan ezért az árért több koncertet, 4 napot kaptunk, és egy ezrest "leihattunk" belőle). Az éven ráadásul a legjobb koncertek a ME-HÖK Partysátorban lettek volna, de nagy volt a szél meg esett az eső, és ezért amit oda terveztek, az minden elmaradt, mert a katasztrófavédelem közölte, hogy senki nem mehet alá, mert életveszélyes. Ennek ellenére valahogy már hétfőn elkezdtük az ivást meg a bulizást Laura államvizsgájának örömére, és csütörtök éjszakáig abba sem hagytuk. Minden este különleges volt, mert minden este csináltunk valami őrültséget. Hozzá tartozik a negatívum is, hogy barátnőm beszámolója szerint szerda éjszaka én saját magam tettem tönkre a telefonomat, amikor berágtam, hogy nem reagál semmire és földhöz vágtam a roki előtt. Legalább kiderült... és az is, hogy kivel buliztam akkor éjszaka. 

Azóta meg csak vizsgák voltak, amiket bemákoltam. Két írásbelim volt, amihez a tanár nem hogy az Egyetemen, de még csak Miskolcon sem tartózkodott. Az értelmes és élelmes diák ezt kihasználja, mert felfedezi a lehetőségeit, amikkel javíthat a jegyén. A szóbelire meg tök ráparáztam, de annyira, hogy elfelejtettem felvenni a Neptunban a vizsgát. De levizsgázhattam, 4est kaptam. Szombaton pedig hazaköltözök a koliból. Hétfőtől pedig ha minden igaz, akkor dolgozok. A cég ugyan az, csak a munkakör más, mint ahova eredetileg terveztem. De ez is jó, mert legalább lesz pénzem, és nem anyámékat kell majd pumpolnom a nyáron. Jah meg arra is kéne pénz, hogy azt a 9 tantárgyat felvegyem újra, meg ami nem kell azt kiüttessem. Ami tantárgyanként 3000 pénz... szóval akárhogy számolok, a fizetésem fele kb oda fog elmenni. 

De amúgy nyár van, aki nem dolgozik az bulizzon mindig, aki meg dolgozik az meg bulizzon, amikor ráér. Mert a 4 fal közül nem lesznek élmények, emlékek. Jah összeválogatok még majd zenéket, és valahogy felrakom ide is.